A patkányok sötétben, föld alatt, külön társadalomban élnek, ezért megszámolni őket lehetetlen, csak becsülni lehet számukat. Szakértők szerint Bécsben legkevesebb kétszer annyi patkány él, mint ember, ami azt jelenti - hangozzon bármilyen furcsán is a megállapítás -, hogy az osztrák főváros patkánymentes. Probléma akkor keletkezne, ha számuk lakosonként négyre emelkedne.
A közönséges szürke vándorpatkány, a rattus norvegicus eredetileg Kínából származik, a XVI. században a Selyemúton került Európába. Egy patkánypár évente hétszáz utódot hoz világra, amelyek már hat hét után maguk is nemzőképesek. A patkányok számos betegséget terjesztenek, köztük a tüdőbajt, a tífuszt, a szalmonellát, a hepatitiszt és a Lyme-kórt.
A bécsi városi önkormányzat két osztálya, a 15. és az 59. foglalkozik patkánymentesítéssel, emellett külön "patkányrendelet" is érvényben van, amely arra kötelezi az (állami és magán) ingatlantulajdonosokat, hogy évente 3-5 alkalommal ellenőriztessék a "patkányhelyzetet", és veszély esetén meghatározott intézkedéseket tegyenek.
Bécsben különösen a parkok veszélyeztetettek. A hatóságok szerint "az, aki galambokat etet, a patkányokat is eteti". Az 59. osztály a felelős az üzletek és vendéglátóhelyek tisztaságáért. Munkatársai évente átlag 11 ezer, bakteriológiai és vegyi próbavizsgálatot tartanak abban a mintegy 20 ezer bécsi létesítményben, amelyekre az élelmiszerjogi előírások vonatkoznak.
Az 59. osztály felügyelői ritkán bukkannak patkányokra. "Egy pékségben láttam egyszer egyet" - mondja Andreas Müller "élelmiszerrendőr". Legtöbbször csak az ürüléküket fedezik fel. "Évente 5-7 üzletet záratunk be a higiéniai viszonyok miatt. De ezekben az esetekben sem mindig patkányokról van szó, hanem gyakran szalmonella-fertőzésről vagy hasonlókról" - mondta az illetékes.