David Stewart, a newcastle-i Business School tanára 92 nap alatt kétezerszer állt sorba, hogy tanulmányozhassa: miként viszonyulnak az angolok a várakozás eme formájához és tanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy tapasztalatai szerint kezdik elveszteni türelmüket - írta Corriere della Sera című olasz napilap. A rendezett sorbaállással kapcsolatos jó hírnevüket az angolok a második világháború ínséges idejében szerezték és a mai napig a legfegyelmezettebbeknek számítanak.
A The Independent például A sorbaállás öröme címmel arról írt, hogy a britek ezt nem tekintik a kereslet és a kínálat közötti felborult egyensúly idegesítő következményének, a sorok hosszúsága véleményük szerint az áru jó minőségéről tanúskodik. A szabály pedig, hogy az, aki előbb érkezik, előbb kapjon, olyan erkölcsi törvény, amelyre az Egyesült Királyság büszke. A sor a nagy egyenlőségteremtő, szépség, gazdagság, ismertség nem számít, amikor valaki beáll a sorba.
Másképp ítéli meg a dolgot a The Times cikkírója, aki Olaszországban nevelkedett, s ahol nincsenek rendezett sorok. Véleménye az, hogy a sorbaállás annak felel meg, aki hagyja magát vezetni. "Azok, akik szeretik a sorbaállást, azt állítják, hogy ez a jól szervezett, civilizált társadalom jele. Én azt hiszem, hogy a képzelőerő és a kezdeményezési készség hiánya.. Olaszországban nincsenek rendezett sorok, mert az emberek természetüknél fogva ellene vannak e kényszernek" - írta.