A hisztéria klasszikus betegség, amellyel már Hippokratész is foglalkozott, és bár már Galenus, ókori görög orvos rájött arra, hogy férfiaknál is kialakulhat hisztériás megbetegedés, a hisztériát egészen a 20. századig kizárólag a nőkhöz kötötték, - erre utal elnevezése is, a histera ugyanis görögül anyaméhet jelent. Platón úgy gondolta, a nők hisztérikus állapotát az okozza, hogy szexuális kielégítetlenség folytán az anyaméh vándorolni kezd a nő testében, illetve nem megfelelően jut el a vér az agyba. Az a felfogás tehát, hogy a hisztériás nő számára a szexuális kielégítés a legjobb gyógymód, már az ókorban kialakult, és tartotta is magát a 19. századig, mint ahogy az a hiedelem is, hogy hisztériás csak nő lehet.
Freud és a férfiak
Hosszú idő után Freud volt az első, aki rájött, a hisztéria nem kizárólag a nőkre jellemző betegség, de elképzelését a hisztériás férfiakról bécsi orvostársai értetlenül hallgatták. Freud Párizsban kezdett el foglalkozni a hisztériával, mikor Charcot Salpetriére intézetében kutatott, ahol mintegy négyezer őrült és mentális zavarokkal küzdő nő volt összezárva. Ezt a korszakot nevezik a hisztéria föltalálásának, a 19. század második felében rohamosan növekedtek a hisztériáról szóló tanulmányok. A hisztériával szinte minden mentális női zavart le lehetett fedni, jellemző például, hogy egy korabeli angol orvos 75 oldalon keresztül sorolta a hisztéria lehetséges tüneteit, megjegyezve, hogy listája koránt sem teljes. Ma már a pszichológusok egyet értenek abban, hogy a hisztéria koránt sem csak a nőkre jellemző, bár tény, hogy a betegség ma is létezik, bár átalakult.
A nők fennakadnak
"A hisztéria már nem létezik önálló diagnózisként a pszichológiában, hanem ez egy személyiségvonás, a szituációkra adott feleltekben jelenik meg." -kezdi C. Molnár Emma, pszichológus a hisztéria ismertetését. "A hisztériás személyiség jellemzője, hogy bármilyen tünetet tud produkálni organikus háttér nélkül. Tehát előfordulhat, hogy nem lát, nem tud lábra állni, anélkül, hogy valami szervi baja lenne. Manapság leginkább a depresszióban manifesztálódik a hisztéria, mert annak van társadalmi elfogadottsága" - mondta el kérésünkre a szakember.
Dr. C. Molnár Emma pszichológus szerint van némi alapja annak, hogy a nőkre tartották jellemzőnek a hisztériát, de ez koránt sem csak erre a betegségre igaz. A nők körében ugyanis évszázadok óta kétszer akkor a mentális betegségek aránya, emellett a nőknek nagyobb a részletekre való érzékenysége, ami egyben azt is jelenti, hogy jobban fenn tudnak akadni olyan részleteken, amik a férfiaknak érdektelennek tűnnek.
Nem múlt el, csak átalakult
"Egy hisztériás asszony, ha a férje este hazaér szomorúan, nem azt kérdezi, hogy mitől vagy szomorú drágám, hanem hogy mi bajod velem már megint?" - világítja meg a hisztériás személyiségét a pszichológus. A hisztérikus személyiségű embereket egyébként eredményesen lehet kezelni pszichoterápiával, bár C. Molnár Emma szerint igen kevesen jelentkeznek kezelésre azok közül, akiknek szükségük lenne rá.
Vibrátorral a hiszti ellen
Pikáns adalékok is fűszerezik a hisztéria történetét. Az 1869-ben szabadalmaztatott vibrátort például - melyet akkor még egy gőzgép hajtott - egy angol orvos kezdte el használni kifejezetten a hisztéria kezelésére. Ebből is látszik, hogy a 19. század középén még javában tartotta magét az ókori görög elképzelés, miszerint a nők hisztériája a kielégítetlenségnek tudható be. A vibrátor előtt bevett dolog volt, hogy a maga az orvos, vagy egy általa alkalmazott nővér masszírozta a hölgy páciens nemi szervét az orgazmusig. A hisztériás nők kezelése jó bevételi forrást jelentett a ugyan az orvosoknak, hiszen a hölgyek állandó kezelést igényeltek, csak sajnos a masszírozás hosszadalmas volt, néha órákig is eltartott, ezért találtak fel idővel mindenféle masszírozó eszközöket - például az erős vízsugarat, később pedig a vibrátort. Így történhetett, hogy az elektromos vibrátort tíz évvel hamarabb piacra dobták, mint az elektromos vasalót, vagy porszívót.
Táplálkozás és zavar
Bár a hisztériás betegség ma is létezik, más lelki eredetű betegségek megjelenése ma már gyakoribb, főleg a nők körében. A 20-as évektől kezdve egyre kevesebb orvos foglalkozott a hisztériával, és azóta számos, egykor hisztériaként definiált betegség új orvosi kategóriába került. A már említett depresszió mellett a táplálkozási zavarok, különösen az anorexia nervosa és a bulimia nervosa a fejlett nyugati társadalmakban átvették a hisztéria szerepét a 20. század végén. A kutatások szerint különösen az anorexia tekinthető a hisztéria utódjának, egyrészt működésében - miszerint lelki eredetű panaszok testi tüneteket produkálnak, másrészt abban is, hogy ezt ugyanúgy a fiatalabb nők sajátos betegségének tekintik, mint annak idején a hisztériát.