Hűséges prérikutyák, kicsapongó egerek
"Összehasonlító állatkísérleteink eredményei azt bizonyítják, hogy egyetlen gén működésének megváltoztatása alapvető változásokat okozhat az egyed szociális kapcsolataiban" - mondta el Larry Young, az egyetem kutatója. A Nature magazinban publikált tanulmány szerint a kutatócsoport egy ártalmatlan vírussal juttatta be a monogám beállítottságú rágcsáló, a prérikutya génjét a szabados szexuális életéről is elhíresült közönséges mezei egér agyába. A gén hatására az addig hűtlen egérfajta feladta kalandozó természetét és sokkal nagyobb érdeklődést tanúsított aktuális párja iránt.
Magasabb hormonszint a hűség záloga
Egy korábbi kutatás már igazolta, hogy az élethosszig tartó párkapcsolatban élő prérikutyák agyának egy területén magasabb a vasopressin nevű hormon szintje, mint a mezeiegereknél. A gén átvitelével a mezei egerek agyában is megemelkedett ez a hormonszint, és ezáltal a rágcsálók is képessé váltak a párkapcsolatra. A régebbi kutatások azt is kimutatták, hogy ez a receptor az autizmus kialakulásánál is fontos szerepet játszik, valamint azt, hogy a romantikus szerelem érzésekor végbemenő agyi folyamatok a drogfüggőségben is szerepet játszanak.
Egészen izgalmas összefüggés, hogy a vasopressin hormonszintjének egyéni különbségei mennyire befolyásolják, hogyan alakítják kapcsolataikat az emberek - állítja Young.