Tudósok ezrei özönlenek egy indiai falucskába, ahol csak úgy hemzsegnek az egypetéjű ikrek. Míg a falubeliek Isten ajándékának tekintik az ikreket, a tudósok lombikkal rohangálnak és vérmintákat gyűjtenek, hogy közelebb kerüljenek a talányos jelenség magyarázatához.
Az indiai Mohammad Pur Umri faluban sétálgatva az ember úgy érezheti magát, mintha egy sci-fi klóntörténetbe csöppent volna, az utcán ugyanis egymás sarkát érik az egypetéjű ikerpárok. Átlagosan minden 300 szülésre jut egy darab egypetéjű ikerpár, az indiai faluban azonban minden tizedik gyermek másodmagával jön világra, ráadásul az ikrek nagy százaléka egypetéjű, az itt mért adatok tehát kiugróan magasnak számítanak.

"Az elmúlt 10-15 évben jelentősen megugrott az ikerszületések száma" -mondta el a BBC-nek Netaji, a falu vezetője, aki már hetven éve lakik a faluban. "Még ennél több iker is lenne, de nálunk még igen magas a gyermekhalandóság."

Genetikai aranybánya

Az eldugott falucska furcsa eseményeiről hat hónappal ezelőtt tudósított először egy helyi újság, és azóta megállíthatatlanul utaznak a tudósok és az újságírók Indiába, feltárni az egyedülálló jelenség okait. A látogatók között nagy számmal akadnak DNS szakértők, akik vérmintát gyűjtenek a falu lakosságától, ami a kutatók számára valóságos genetikai aranybánya. A tudósok a mai napig még nem biztosak abban, hogy az ikerjelenség véletlen műve-e, vagy genetikus alapú, és abban reménykednek, hogy az indiai faluban végzett vizsgálatok közelebb viszik őket a megoldáshoz.

A szerzett vérminták tanulmányozásával talán megállapítható, mennyiben játszanak szerepet az ikerterhességben a gének, illetve a DNS átrendeződések az embrionális szakaszban.

Sok a rokonházasság

Az eddigi vizsgálatok alapján a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a gyakori ikerszülés oka az is lehet, hogy az erősen muzulmán faluban tradicionálisan támogatják a közeli rokonok közötti házasságot. A falu lakói is elismerik, hogy közösségükben nem ritka a rokonházasság, azt azonban kétségbe vonják, hogy ennek bármi köze lenne az ikrekhez, hiszen a rokonházasság más muszlim közösségekben is szokásban van, és ott mégsem több az ikerszületés az átlagosnál.

Netaji szerint az ikrek pusztán Isten ajándékai, és nem kell nekik semmiféle többletjelentést tulajdonítani. Netaji még azt is hozzátette, hogy Indiának ez a két folyó közé eső területe egyébként is igen termékeny. A tudósok persze nem érik be ezzel a magyarázattal, de a falu lakói egyetértenek vezetőjükkel. "Van itt valami a talajban, ami ennyi ikert eredményez" - mondja a 20 éves Abu Saad, akinek nyolc testvére között két egypetéjű ikerpár is található. A falu két leghíresebb ikertestvére Guddu és Munnu, és ők egyben a legidősebbek is. Guddu elmondása alapján őket kettőjüket még felesége is gyakran összetéveszti. A faluban természetesen se vége se hossza a mókás történeteknek, amelyek az összekevert ikertestvérekről szólnak.

Az ikerinváziótól egyedül a tanárok szenvednek, mivel az ikreket általában egyformán is öltöztetik, így végképp lehetetlen megkülönböztetni őket. A falubeliek azonban megadóan élvezik Isten ajándékait, az ikergyerekeket, még a világ másik végén a tudósok sötét laboratóriumokban, mikroszkóp fölé görnyedve tanulmányozzák a DNS-láncokat, hogy megoldják korunk egyik legérdekesebb biológiai rejtvényét.