Késői önállóság
A kamaszok mentális állapotának romlása nem függ a fiatalok társadalmi hátterétől, a viselkedési minták drámai változása minden rétegben megfigyelhető - állapítja meg az írás. Az érzelmi problémák erősödése a nyolcvanas évektől volt érzékelhető. A magatartási gondok viszont folyamatosan növekedtek a vizsgált periódusban, a fiúk esetében negyedszázad alatt a 25 évvel ezelőttinek kétszeresére, a lányoknál pedig háromszorosára emelkedett a problémás viselkedésű tinédzserek száma. A "problémás viselkedés" elsősorban az engedetlenséget és a hazudozást jelenti - állapították meg a kutatók. A kamaszok többsége természetesen ma is képes normálisan beilleszkedni a társadalomba, aggodalomra ad azonban okot az, hogy jelenleg jóval nagyobb az erre képtelen tizenévesek aránya - állapította meg Dr. Stephan Collishaw a cikk egyik szerzője.
Érzelmi bizonytalanság
A jelenség nyilvánvalóan valamiképpen a kamaszkor elhúzódásában, a fiatalok késői önállóvá válásában keresendő. A fiatalok ma a húszas éveik közepéig élnek eltartottként a szülői házban, a médiából ugyanakkor kis gyermekkoruktól kezdve a fogyasztásra ösztönző reklámok áradnak rájuk. A probléma az, hogy a társadalom ellentmondásos üzenetet továbbít a felnőttkorhoz közeledő fiataloknak. Azt követeljük tőlük, hogy legyenek felelősségteljesek, közben pedig az ehhez szükséges eszközök nem állnak a rendelkezésükre - nyilatkozta a BBC-nek a kutatási program egyik résztvevője.
Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a vizsgaeredményeknek, és nem ejtünk szót arról, hogy mi lesz a sorsa azoknak, akik kihullanak ezen a rostán. Készen áll az antiszociális magatartást szankcionáló szabályrendszerünk, aminek szellemében nyomban problematikusnak minősítjük őket - tette hozzá a kutató. Itt van akkor még az érzelmi kérdés is, a felnőttek igen gyakran nem nyújtják tizenéves gyermekeinek azt a támaszt, amire szükségük van, nem éreztetik velük szeretetüket, sem fizikai, sem lelki vonatkozásban.