A kismamák jövedelempótlékának ügyében a beadványt jegyző két Somogy megyei ügyvéd soron kívüli eljárást kért tavaly szeptemberben az Alkotmánybíróságtól. Indítványuk szerint diszkriminatív az 1998-ban elfogadott jogszabálynak az a bekezdése, amely nem írja elő késedelmi kamat fizetését, ha a családtámogatási igény elbírálása után kiderül, hogy azt alaptalanul utasították el, vagy alacsonyabb összegben állapították meg.
Alkotmányellenesnek tartják
Az elmaradt pótlékok kifizetését októberben kezdte meg a Magyar Államkincstár, összesen mintegy háromszázezer kismamának járt összesen mintegy harmincmilliárd forint. Az egyik ügyvéd, Radovics Csilla a beadvány akkori indoklásaként elmondta: "Álláspontunk szerint a Legfelsőbb Bíróság egy alkotmányellenes jogszabály alapján döntött arról, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék".
Nem diszkriminatív
Az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint nem jogellenes a családi támogatásokról szóló törvény azon rendelkezése, mely nem határoz meg késedelmi kamatot az elmaradt támogatásokra. "Az AB megállapította, hogy a törvény 38. paragrafusának 1. bekezdése nem ütközik az Alkotmány 70/A 1. bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmába" - áll a közleményben.
A családi támogatásokról szóló törvény említett szakasza kimondja: "Ha az igény elbírálása után megállapítást nyer, hogy az igényt jogszabálysértő módon elutasították, vagy alacsonyabb összegű ellátást állapítottak meg, illetőleg folyósítottak, úgy a jogszabálysértés megállapításától visszafelé számított három éven belül járó összeget ki kell fizetni". Kamatot nem említ a jogszabály.