Talán a különlegesen hosszú tél, talán egy újrousseuista mozgalom az oka annak a meglepő virágözönnek, mely elborította a Lakástrend és Design 2006 kiállítást: a tavasz hírnökei valódi, mű- és stilizált formában, kétdimenziósan lepték el a Műcsarnok termeit.
A második dolog, amin meglepődtem, hogy a formák között ugyan maradnak a lekerekített vonalak, de mintha az új szezonban a gömb uralmát megdöntötte volna a henger. Gyors összegzésképp elmondható, hogy csempéből újra a kicsi mozaikos SZOT-üdülős dívik, a lakásdíszek közül az üveg, ellenben a születésnapok standard ajándékának, a színes-szagos-relaxálós gyertyának végleg befellegzett.
Úgy látszik továbbá, hogy most érkezett el az a pont, amikor a - célcsoportnak számító - tizenharmadik kerületi topmenedzserek, a dél-budai loft lakások tulajdonosai és a hegyi dámák észrevették, hogy kipusztultak mellőlük a növények. A buja zöld utáni kínzó vágyból szép nosztalgiaérzés kerekedett és mit csinál ilyenkor a neobiedermeier ember? Növénymintás textíliákat vásárol a lakásba, ritka szobanövényekkel veszi körül magát vagy bambuszbútorokat rendel. Esetleg csodálkozását - és/vagy a trendi spanyol nyelv iránti elkötelezettségét - kifejezendő vásárol magának egy fordított kérdőjelet ábrázoló hintaszéket és ringatózás közben egy olyan fővárosról álmodozik, ahol az utcákat díszítő fák száma meghaladja a kutyaszarokét.
Természet és kifulladt gagyi-retró
Ezzel a hosszúra nyúlt bevezetővel csupán azt a benyomásunkat szerettük volna érzékeltetni, hogy az idei - immár kilencedik - Lakástrend és Design kiállítás mintha Rousseau jelszavának engedelmeskedne: legalábbis a levendulás mezőt idéző hálószoba, a szitázott virágszirmokkal ellátott függönyök vagy az iparosok búzabála alapú étkezőszékei egymástól függetlenül mind erre utalnak. Aztán persze egészen mást is lehet látni: a bauhaus szigorát idéző high-tech konyhabútorokat, funkcionalista villanykapcsolókat, de tény, hogy ezekből van kevesebb.
Megnyugtató tendencia, hogy a műanyag-gagyi-retrónak vége, valamint hogy van előremutató lakásdesign a skandinávon kívül is, és hogy az eleganciát sem okvetlen a kristálycsillár súlyában mérik.
Dogmafilm-ihlette iparosok
Külön szekciót alkot a 100 év, tíz stílus című kiállítás, mely a huszadik század legjelentősebb bútorait mutatja be. Az alapos designtörténeti áttekintést Vincze Miklós gyűjtő állította össze. Ugyancsak külön egység a "madeinhungary", a magyar formatervezők és iparművészek tárlata. A harmadik különálló egység a Magyar Iparművészeti Egyetem hallgatóinak kiállítása, akik alighanem Lars von Trier Dogville című dogmafilmjétől ihletetten alakították ki kvázi-lakásukat, melyet a sajtóanyag virtuális térnek nevez, és kétség kívül az egész kiállítás egyik legérdekesebb szeglete.
Komoly szemlélődést követő aktivitás
"Minden tárgy, ami körülvesz minket, designtermék. Ezt szeretnénk tudatosítani a látogatókban" - csengenek fülemben Antalóczy Tímea sajtótájékoztatón elhangzott szavai, és ezért minden egyes tárgyat komoly arccal méregetek, legyen az vécékefe, beépített konyhabútor, féláron kapható szakfolyóirat vagy ingyen bombon (a szponzor jóvoltából).
A két komoly tárgyszemlélődéssel töltött óra alatt csak az jelentett számomra állandó dilemmát, hogy hozzáérhetek-e a tárgyakhoz vagy nem. Gyötrődéseim szimbólumaként aztán megjelent előttem a már említett kérdőjel-hintaszék, melyben jólszituált harmincasok ringatóztak melankolikus mosollyal az arcukon. Ezután már én is boldogan tapostam a művirágokkal pettyezett valódi fűből készült gyepszőnyeget és nyomkodtam óriás lámpák villanykapcsolóit. Tegyék önök is ezt, két napjuk van rá.
|