Az Egészség Hídja Összefogás szakemberei szerint a társadalmi aktivitásnak köszönhetően az emlőrák az első helyről a harmadikra szorult vissza a leggyakoribb halálokok listáján. Mialatt az eddigi eredményeket és a statisztikai adatokat ismertették, Dobó Katát kérdeztük a személyes tapasztalatairól.

Néhány napja egy kávézóban odajött az asztalomhoz egy középkorú nő" - kezdte Dobó Kata, akit a mellrákellenes kampányban jeleskedő Egészség Hídja sajtótájékoztatóján tengernyi statisztikai adat ismertetése után a felvállalt ügyével kapcsolatos személyes élményeiről kérdeztük.

"Még ő köszön nekem"

"A hölgy elmondta, hogy rákot diagnosztizáltak a mellében, majd megoperálták, most éppen kemoterápiás kezelés alatt áll. Azt is mondta nekem, nagyon örül annak, hogy az arcomat adtam a mellrákellenes küzdelemhez, ez fontos ügy. Meghatódtam. Odajön egy kétgyerekes családanya, és még ő köszön nekem" - mondta a Los Angelesben élő színésznő, aki ezen kívül korábban a Hospice alapítvány célkitűzései mellé is állt, saját bevallása szerint személyes okokból, a nagymamája emlékére.

"A közvetlen környezetemben nem látok különösebb változást. Az édesanyám és a testvérem azelőtt is rendszeresen járt rákszűrésre, nem volt szükség arra, hogy erre külön felhívjam a figyelmüket. Úgy látom, sokakat mozgósított ez az összefogás" - tette hozzá a színésznő.

Hajdúsági ambíciók

A négy éve létező összefogás adatai is ezt támasztják alá. A kampány sokak figyelmét felhívta arra, hogy az időben felfedezett rosszindulatú daganat gyógyítható, a túlélési esély ebben az esetben 90 százalékos. Dr. Dobrev Klára az Egészség hídja fővédnöke legalábbis elmondta, néhány éve még az emlőrák vezette a halálozási statisztikát, most a harmadik helyre szorult vissza. A nőket érintő halálos betegségek köz azonban még mindig vezet.

"Gyakran példálózom a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei asszonyokkal, akik a legnagyobb százalékban vesznek részt emlőrákszűréseken. A tavaly októberi hagyományos lánchídi séta alkalmával viszont odajött hozzám néhány hölgy Hajdú-Bihar megyéből azzal, meglátom, jövőre majd ők lesznek a példa"- mosolygott a fővédnök, aki emellett az Egészséges Településekért Alapítvány elnöke is. A statisztika szerint egyébként országos szinten több mint 1.7 millió nőt hívtak be vizsgálatra 2002. januárja és 2004. szeptembere között, ezeken a részvételi arány mintegy 60 százalékos volt.

Első lépés

Az október 2-án rendezett sétát egy szimpózium előzte meg a Magyar Tudományos Akadémián, ahol többek közt a rákdiagnisztika és terápia új módjait mutatták be, illetve leleplezték a 'Adunk a gyógyulásra' címmel ellátott feláras bélyeget, amelyet a Magyar Posta forgalmaz, és az abból befolyó bevételt további kutatásokra fordítják. "Több mint 52 ezer bélyeg eladása után a napokban több 2.6 millió forintot tudtunk átutalni az Országos Onkológiai Intézet erre elkülönített számlájára" - mondta lapunknak Heckenast Andrea a Magyar Posta képviseletében.

"Szintén nagyon fejlődésnek lehettünk szemtanúi, méghozzá abban, hogy a hangulat is megváltozott. Ma már a nők nem akkora szégyenként élik meg, ha megbetegszenek. Ha pedig szembenéznek a betegséggel, az az első lépés a gyógyuláshoz" - mondta Dobrev Klára.

Nyugaton már működött
Az Egyesült Államokban és Nyugat Európában már régóta ismert a politika, az üzleti élet és a civil szféra összefogásán alapuló modell. Az Egészség Hídja" Összefogás ezek mintájára jött lézte 2002-ben öt civil szervezet: A rák ellen, az emberért, a holnapért! a Magyar Rákellenes Liga, a Rákbetegek Országos Szövetsége, a Magyar Szenológiai Társaság és a Magyar Onkológusok Társasága Mammológiai Szekciója hozta létre Nancy Goodman Brinker akkori amerikai nagykövetasszony személyes kezdeményezésére. A megvalósítandó célok érdekében a résztvevők vállalták, hogy a saját eszközeikkel hozzájárulnak a szűrésben résztvevők arányának emeléséhez. A nyilvánosság segítségével az emlőrákkal kapcsolatos félelmek és hiedelmek eloszlatását is célul tűzték ki, valamint az egészségtudatosság fokozását, amely közvetve a betegség visszaszorítására hat.