Október közepe óta lehet licitálni a Velvet Plazán a Menhely Alapítványt támogató "Festészet a hajléktalanokért" aukció képeire. A 2005 nyarán készült 18 festmény utcaneveket visel címként, ezek azonban nem a rajtuk szereplő modellek lakáscímei: nekik nincs ilyenjük.
Megmutatni, amit nem látunk
"Tíz évig szinte nem is jártam Budapest utcáin, és amikor tavaly először sétáltam végig a városon, akkor tűnt fel, hogy az utcákon most emberek laknak. Megdöbbentő volt ezzel szembesülni, és azonnal azon kezdtem gondolkodni, hogyan tudnék segíteni rajtuk úgy, hogy egyúttal a társadalomnak megmutatom azt, ami az orrunk előtt van. Mert mintha mégse látnánk" - kezdte Tóth Avanti Péter grafikus, a képek festője, hogyan jött az ötlet, hogy így segítsen az otthontalanokon. Megkereste a hajléktalanok által árusított Fedél Nélkül újságot kiadó Menhely Alapítványt, ahol Kepe Róbert koordinátorral együtt kitalálták a Festészet a hajléktalanokért akciót. A Menhelyesek az "Add az arcod!" kampányuk keretében olyan vállalkozó kedvű hajléktalanokat kerestek, akik vállalták, hogy modellt ülnek a festőnek, Tóth pedig 2005 nyarát arra szánta, hogy "otthonukban", az utcán lefestette őket.
"Azt szerettük volna, hogy a hajléktalanok is érezzék: azon túl, hogy ők maguk is pénzhez jutnak ezzel, nem csak magukon, hanem a társaikon is segítenek, hisz a képek aukciójából befolyt pénzt rájuk költik. Emellett egy olyan interaktív dolognak is szántuk az akciót, ami közelebb hozhatja a hajléktalanokat a társadalom többi tagjához" - mondta el a festő a Velvetnek, és hozzátette: bár szponzorok révén még modelldíjat is tudtak fizetni, kiderült, modelljeinek mégse ez volt a fő motivációjuk. "Látszott rajtuk, hogy nem a pénz miatt fontos nekik: igyekeztek rendesen, tisztán felöltözni, pózoltak, ötleteik voltak. Ezek valódi portrék, emberképek".
Fábry és Szőke melléállt
Az aukció védnökségét Fábry Sándor és Szőke András vállalták, akik személyesen nyitották meg október 14-én a képekből a Kálvin téri aluljáróban rendezett tárlatot. Bár Fábryt nem sikerült elérnünk, Szőke András szívesen nyilatkozott róla, miért tartja fontosnak a rendhagyó kezdeményezést: "Ennek a társadalomnak nem fontos a hajléktalan ember, pedig manapság nagyon könnyen megcsúszhat bárki. Az erre szakosodott intézményeknek ráadásul kevesebb az anyagi lehetősége, mint ahány embernek segíteni kéne, ezért van szükség a civil szervezetek segítségére. Nagyon drukkolok ennek az aukciónak".
Nem ez az első eset hogy a színész-rendező hajléktalanokat támogató ügy mellé áll: tavaly részt vett az Alkonyzóna című, hajléktalanok irodalmi műveiből válogatott irodalmi antológia összeállításában, idén a Művészetek Völgyében pedig felolvasóestet szervezett a kötetből, ahol maguk a szerzők adhatták elő műveiket. Szőke maga is azt vallja: ezeknek az embereknek a művészi önkifejezés a túlélés egyik módja lehet. "Sokat beszélgettem velük, és lejött: nekik már az is nagyon sokat jelenthet, ha van valami értelmi plusz, amibe kapaszkodhatnak. Erkölcsi tartást ad nekik az elismerés, és ez akár az életbenmaradást is jelentheti".
Szőke - aki színészi és rendezői munkássága, valamint masszőri tevékenysége mellett festőként is alkot -, azt is kiemelte, hogy a nemes cél mellett a képek színvonalát is meggyőzőnek találja: "Ezek az expresszív figurális festmények képzőművészetileg is jók, szóval nem csak jótékonysági célból érdemes licitálni rájuk".
Dekorativitás és befektetés
Szőke elismerő szavai ellenére a Velvet újságírójában azért felmerült a kérdés: mennyire valószínű, hogy valaki hajléktalanokról készült festményekkel szeretné díszíteni a nappaliját? Mednyánszky László híres csavargó-képeinek ugyan jó áruk van a műkereskedelemben, de vélhetően nem (csak) dekorativitásuk miatt, hanem mert Mednyánszky egyelőre jobb "brand", mint a Tóth Avanti Péter név. A festő azonban azt tartja, ha művei esetleg nem is kerülnek a licitálók lakásának központi helyére, a képek üzenete a fontos: "Szerintem egy festményt az ember nem dob ki. Lehet, hogy nem teszi pont a nappaliba, de megtartja, és ahányszor ránéz, emlékezni fog rá, hogyan, miért került hozzá. Remélem, ezeknek a képeknek lesz utóélete". Viccesen azért megjegyzi: akinek még nincs pénze Mednyánszky-csavargóra, kezdetnek vásárolhat egy Tóth Avanti-féle hajléktalant is, hiszen figurális olajfestményért 10 ezer forint még mindig jó befektetés.
A művész azonban szeretné elkerülni az önreklám vádját: nem Mednyánszky ismertségére és árkategóriájára tör, hiszen az általa "közhasznú festészetnek" nevezett festői tevékenysége eddig és egyelőre csak a hajléktalanképekre korlátozódik, és a jövőben sem tervezi, hogy ebből éljen meg. "Nekem ez lelkileg volt jó, mert az első ecsetvonástól kezdve úgy érezhettem, hogy segítek vele" - indokolja. Épp az önreklámozási vádak elkerülése végett eleinte még a nevét sem akarta adni a képekhez, de aztán úgy döntött, ezzel inkább rosszat tenne az ügynek, mert "az csak bizalmatlanságot szülne".
Túlélni kell
Az aukcióból befolyó összeg a Menhely Alapítvány számlájára kerül, akik úgy tervezik, hogy a Fedél Nélkül újságban futó művészeti pályázat díjazására fordítják. A pályázaton hajléktalanok által beküldött alkotások vesznek részt, amelyeket vers, próza és grafika kategóriában minden hónapban pénzjutalommal díjaz a zsűri. Amennyiben a bevétel meghaladja a félmillió forintot, az azon felüli részből a Kürt utcai Nappali Melegedő fejlesztését, bővítését fedezik. Az október 14-én indult árverés eddigi, összesített bevétele 291 500 forint. "Ez az összeg közel háromnegyed évig elég lesz a kategóriánkénti öt-, három- és kétezer forintos díjainkra" - mondja el Kepe Róbert, a Menhely alapítvány koordinátora, aki szerint ezek a díjak jelképesek - bár egy utcán élőnek ez is nagy összeget jelent -, de pályázatuk lényege nem is a pénzosztás. "Sokkal fontosabb, hogy az elismerés, az újságmegjelenés segít egy hajléktalan embernek az önbecsülésén javítani. Nekik fontos, hogy úgy érezhessék, végre hasznosak lehetnek valamivel a társadalomnak, de az is sokat jelenthet, ha csak ki tudják fejezni végre, ami a lelküket nyomja. Lehet, hogy ez nem tűnik nagy dolognak, de számukra pont az a fontos, hogy változtatni tudjanak, kitörhessenek az addigi rutinból".
A 18 képből tíznek már van vevője, a legmagasabb áron az az Akácfa utcai portré című kép kelt el, ami az egységes, 10 ezer forintos kikiáltási árról 100 ezer forintra emelkedett. Tekintettel a megmaradt képekre, az aukciót meghosszabbították: november 14-ig tovább lehet licitálni rájuk a Velvet Plaza oldalán.
A rendhagyó festményaukción kívül a Menhely Alapítványtól a jövőben is számíthatunk az eddigiektől eltérő kampányfogásokra: nemrég például a reggae-bulit tartottak a Trafóban, amire belépődíj helyett konzerv- és ruhaadománnyal lehetett bejutni. Kepe szerint a teltházas buli akkora siker volt, hogy tervezik, rendszeresen tartanának ilyeneket a jövőben: "Mind a közönség, mind a fellépők részéről is kaptunk már visszajelzést azóta, hogy benne volnának a folytatásban". A reggae-partik mellett tavasszal egy nagyobb, szabadtéri koncertre készülnek, de addig is a legközelebbi figyelemfelhívó rendezvényük az Utca Embere civil szervezettel közösen rendezett Szolidaritás Éjszakája - Virrasztás a Hajléktalanokért című rendezvény lesz november 18-án a Nyugati aluljáróban.