"A főnökünk egzecíroztatta az egész kollektívát. Ki szeretett volna játszani minket egymás ellen, hogy ne tudjuk közösen az érdekeinket érvényesíteni. Időnként rászállt valamelyikünkre, kritizálta, értekezleteken nyilvánosan megalázta. Ha pedig az illető megpróbálta megvédeni magát, maratoni fejmosásra számíthatott a főnökünk irodájában. Másfél-két órán át is tartott egy-egy ilyen "tárgyalás", utána pedig még azt is megkapta tőle az illető, hogy lassan haladt a munkájával. Nálunk igazán nagy volt a fluktuáció" - panaszkodott András, egy kis reklámstúdió volt alkalmazottja, akit a munkahelyi pszichoterror témájáról kérdeztünk.
Minden harmadik
Ebben az élményben a felmérések alapján Magyarországon minden harmadik munkavállalónak volt már része. Ugyanakkor még a fogalom meghatározásában is vannak bizonytalanságok. "A pszichoterror, elterjedtebb nevén a mobbing egy csoportnak, vagy egy személynek a gyengébbel szemben tartósan megmutatkozó erőszakos viselkedése. Jellemzője, hogy nem fizikai, hanem lelki, érzelmi agresszió" - tudtuk meg Fodor Sándor szakpszichológustól.
"A mobbing csak társas környezetben létezik. Ugyanakkor ez a fajta lelki erőszak nem egyszerűen csak kiközösítés, mert annak van konkrét oka: lehet faji, fizikai, viselkedésbéli, szokásbéli. Ha a személy nem tud azonosulni a csoport normáival, akkor a csoport csökkenti a kommunikációt a normasértővel" - magyarázta Fodor Sándor. Ezzel szemben a mobbing esetében sokszor elég, ha a cél az agresszió megélése. Minden bizonnyal így járt a repülőtéri földi utas szolgálatban dolgozó Anett.
Öncélú fúrások
"A kolléganőim élvezték, hogy engem kiszolgáltatottá tehettek. Az hagyján, hogy sosem hívtak kávézni, cigarettázni, ebédelni, de a közös munkáink rám tartozó részleteit sem osztották meg velem. A felettesünknek pedig arról panaszkodtak, hogy képtelen vagyok a csapatmunkára" - mondta a harmincas éveiben járó nő, aki nem tudja, miért közösítették ki. Szakértőnk ellenben arról beszélt, a mobbing nem történik véletlenül.
"Az áldozatok gyakran cselekvőképtelenek, döntéseikben lassúak, gyámoltalannak hatnak, rossz a konfliktuskezelő stratégiájuk Az agresszor pedig felismeri, hogy áldozata nem képes védekezni" - mondta a pszichológus. Véleményét alátámasztja az a beszámoló, amelyet az eddigiektől eltérően egy agresszor osztott meg lapunkkal.
"Dalmára nem lehetett rábízni még azt sem, hogy felvegye a telefont és beszéljen egy megrendelővel, azt is elbénázta. Másfelől állandóan a kibúvókat kereste, hogy ne kelljen dolgoznia. Egyszer férjének volt torokgyulladása, másszor a gyereke volt bárányhimlős, és akkor a többi rokonáról, meg a kutyájáról még nem is beszéltem. Sokat veszekedtünk vele" - mondta Katalin, egy kereskedelmi cég munkatársa, aki kérdésünkre nem ismerte el, hogy a lelki erőszaknak köze lehetett ahhoz, hogy kolléganője egyre kevesebb időt töltött az irodában. Az agresszorok önigazolása jellegzetes: áldozatukat hibáztatják, lealacsonyítják.
Férfiak és nők is aláznak
Az eddigi beszámolókból úgy tűnik, a mobbing műfajában a nők kreatívabbak. Fodor Sándor tapasztalatai azonban mást mutatnak."Úgy a férfiak, mind a nők igen megalázóan bánnak az áldozatukkal. A két nem közti eltérés inkább abban mutatkozik meg, hogy az áldozatok vagy kívülállók milyen okoknak tulajdonítják az agresszív megnyilvánulásokat. A nők esetében gyakran a párkapcsolatuk hiányosságában látják a mobbing okát. A férfi agresszorok megítélése gyakorta torzul, és az áldozatok a szexuális zaklatást is megfogalmazzák ellenük. Pedig sok esetben a szexualitásnak nincs köze az ilyen esetekhez" - mondta Fodor Sándor. A Habeas Corpus munkacsoport munkatársa azonban arra hívta fel a figyelmet, a munkahelyi pszichoterror egyik tipikus megnyilvánulása a szexuális zaklatás.
"Ha a magyar viszonylatokat nézzük, a nők 70 százalékát zaklatták már a munkahelyükön. Ezen esetek kis részéről tudunk, mert nagyon kevesen tesznek jogi lépéseket" - mondta Juhász Géza, a jogvédő csoport tagja. A szexuális zaklatást ezúttal nem részletezzük. Néhány esetben a szexnek más módon van köze a lelki erőszakhoz.
Szex, irigység, mohóság
"Egy kedves asszisztens lányt utáltak ki a kollégáim, mert összejött a főnökkel. Majd a lányt visszahódította a volt barátja. Ő lett ezért a főgonosz, mindenki őt zrikálta. A vakul szerelmes főnök ráadásul a magánlevelezését is elolvasta" - emlékezett vissza Zoltán, grafikus és designer egy korábbi munkahelyén történtekre. Sok esetben pedig az irigység a fő mozgatórugó a munkahelyi konfliktusokban. "Van, amikor csak a kollégák mohósága diktál. Nem egyszer fordult már elő velem, hogy jutalomosztás előtt szidnak a másik osztályról, hogy ők kapjanak több pénzt" - mondta Mátyás, egy budapesti önkormányzat munkatársa.
A mobbing ellen keveset tehetünk. "Főleg akkor kivédhetetlen, ha az agresszor valamelyik fontos munkahelyi csúcsvezető. Ha valamelyik munkatársunk, jelezhetjük minden fórumon, de a valóság az, hogy az áldozatok értékrendszere, pszichés státusza sérül, munkahelyi megbetegedése fokozódik ezzel. Talán jó megoldásnak tűnik valamilyen másik munkafolyamattal megbízni az áldozatot, ezáltal elkerülhető a konfliktus. Erre azonban kevés példa van. Legtöbbször a meggyötört, lelkileg tönkretett munkavállaló elmegy a cégtől. De a probléma ott marad, és újabb áldozatát várja" - mondta a pszichológus.
Három sor és zaklatás
A jogi lépések sem mindig érnek célt. Juhász Géza arra világított rá, hogy erre a területre egy törvényi szabályozás vonatkozik. "A egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló, vagyis az antidiszkriminációs törvényben találunk egy paragrafust a zaklatásról" - mondta a jogvédő szervezet munkatársa.
Ezt a részt a törvényben így fogalmazták meg: "zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása" Az egyedi eseteket eszerint a néhány sor szerint bírálhatják el. Ám Juhász Géza hozzátette, az elmúlt nyolc évben senki nem fordult a szervezetükhöz a mobbinggal kapcsolatos beadvánnyal. Az áldozatok nagy részének ugyanis eszébe sem jut.