horoszkóp

Pelenkát lóbálva tüntetnek az otthonszülésért

2006.04.05. 17:33
Pénteken, az Egészség Világnapján demonstratív megmozdulást szerveznek az otthonszülés támogatói Budapesten és néhány vidéki városban. Felvonulásukkal egyebek mellett azt akarják elérni, hogy az otthon születést kísérő szakemberek működési engedélyt, ezzel legális munkalehetőséget, valamint erkölcsi és szakmai megbecsülést kapjanak. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elhatárolódik és bírál, így az ügyben egyhamar nem várható konszenzus.

"Noha ez egy civil kezdeményezés, egyetértek" - kommentálta a demonstrációt érdeklődésünkre dr. Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, független bába, az otthonszülés hazai bevezetésének egyik fő szószólója.

Pelenka és máglyarakás

Geréb Ágnes arra számít, hogy Budapesten a SOTE II. Szülészeti Klinikája előtt félezer, a vidéki helyszíneken néhány tucat ember vonul fel az otthonszülés létjogosultságáért az Első pelenkás akcióra keresztelt megmozduláson. A szimpatizánsokat onnan lehet majd felismerni, hogy kezükben tiszta pelenkát fognak (mely a szórólap szerint azt a válságot hivatott szemléltetni, amivel a mai magyar szülészeti szakma viaskodik), valamint máglyarakást osztogatnak. Utóbbi süteményeket azért, mert úgy érzik, boszorkányüldözéshez hasonló attitűddel áll hozzájuk a közvélemény.

#alt#
Geréb Ágnes (Fotó: Alternatal - Koós Tamás)

A hatályos jogszabályok szerint jelenleg törvényileg ugyan nem tilos az otthonszülés, megfelelő szakmai segítség és társadalombiztosítási támogatottság hiányában azonban sok nehézségbe ütközik.

"A legális tevékenységhez ÁNTSZ-engedélyre van szükség, amit azonban a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium engedélye nélkül lehetetlen megszerezni. Velük viszont már korábbi eredménytelen tárgyalásaink során megszakadt a kommunikáció (Lásd keretes írásunkat )" - mondta Geréb, akinek egyébként a Magyar Orvosi Kamara már többször felfüggesztette, majd újra visszaadta a praktizáláshoz szükséges kamarai tagságát. "Ebben a pillanatban van tagságom" - mondta Geréb, utalva helyzete labilis voltára.

Halál az otthon szülés után

Tavalyelőtt a BRFK egy otthon szülő nő és négy segítője ellen gondatlan veszélyeztetés miatt indított pert. Egy ikreket világra hozó otthonszülő nő egyik gyermekénél komplikációk léptek fel, ezért a fiú azonnali kórházi ellátást igényelt. A feljelentést 2004 januárjában tette a SOTE II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt. A Magyar Nemzet értesülései szerint az otthon született csecsemőt súlyos agykárosodással szállították kórházba, mivel az újjáélesztés csak részlegesen sikerült. Az édesanya első gyermeke egészségesen, minden probléma nélkül született, a második gyerek azonban 2004 júliusában meghalt. A diagnózis: szülés alatti oxigénhiány. A perben az egyik érintett Geréb Ágnestől megtudtuk, a rendőrségi vizsgálat lezárult, jelenleg az ügyészség elé terjesztették az ügyet.

Otthon született a harmadik gyerek is?

Geréb Ágnes aggályait fejezte ki arról, hogy a témában a hírközlések elferdítik a valóságot. A Tények című műsorban például elhangzott, hogy az ikrek édesanyja jelenleg ismét gyermeket vár és úgy tudják, kórházban kívánja a gyermeket világra hozni. Információink szerint a gyermek néhány hete megszületett, ám azt nem tudni, hol. Kérdésünkre válaszolva a szülésznő elmondta: nincs arra felhatalmazva, hogy közölje a gyermek születési helyét.

Orvos helyett bába és a lehetséges komplikációk

Mit gondol, miért kísérik többségében negatív felhangok kezdeményezéseiket? - kérdeztük Geréb Ágnest.

"Ebben a kérdésben nem azon a kisebbségen van a fő hangsúly, aki otthon akar szülni, hanem azon, hogy az ő igényeik alapvetően megváltoztatták és folyamatosan változtatják a kórházi rutint. A mi elképzeléseink szerint a kórházi szülés ugyanis nem feltétlenül igényelne szakorvost: szakszerűen kiképzett bábák látnák el ezt a feladatot. A legszigorúbb nőgyógyászok is elismerik, hogy a születések kilencven százaléka komplikációk nélkül, normálisan zajlana, ha nem történnének beavatkozások."

De mi történik akkor, ha nem várt komplikációk lépnek fel szülés közben vagy a várandós nő egy kórháztól messze lakik? - fogalmaztuk meg aggályainkat.

"Ha a bábák kompetensek - és annak is tekintik őket -, akkor a kórházba szállítással nem vész el idő. Ehhez ugyanakkor az is kell, hogy az otthonszülőhöz közel eső kórházat is honorálják ezért a háttérszolgálatért. Nyilván el kell választani a komplikációmentesnek ígérkező szüléseket azoktól, ahol várhatóan komplikáció léphet fel" - mondta.

Külföldön kicsit más

A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium ellenzi az otthonszülést

Megkeresésünkre Dr. Papp Zoltán, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium korábbi elnöke elmondta, évek óta hangoztatják, hogy az otthonszülés szakmai szempontból nem megengedhető.

"Ahogy az elmúlt évek példái is mutatták - melynek során csecsemők haltak meg - ez a módszer az anyát és a magzatot is veszélyezteti, miközben a kórházak és klinikák készen állnak a várandós nők gondozására, a szülések levezetésére és a császármetszések elvégzésére." További kérdésünkre a professzor elmondta, ez a veszélyeztetettség egyaránt vonatkozik az anya és gyermek egészségére és életére.

Mint ahogy Geréb Ágnestől megtudtuk, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium és az otthonszülést támogató Alternatal Alapítvány között már hónapokkal ezelőtt megszakadt a kommunikáció. Dr. Papp Zoltán ezt azzal kommentálta, hogy nem mindenkivel lehet érdemben kommunikálni.

Anna (34) két évvel ezelőtt szült otthon Svájcban, ahol az otthonszülés természetes és elfogadott dolog. Mint a Velvetnek elmondta, a szülés kiírt dátuma előtt két héttel egy komplett kórházat költöztettek a lakásukba, újraélesztő-berendezéssel, lélegeztetőgéppel együtt, a normális társadalombiztosítás terhére, azaz ingyen. A szülésnél ketten segédkeztek, és minden bonyodalom nélkül lezajlott. Az eszközök jelenléte azért megnyugtató volt.

A kórház és az otthon között félúton

Van egyébként alternatíva a fertőtlenítőszagú kórházi szoba és a hálószoba között is: az úgynevezett születésházak. "A születésházat azok használják, akiknek valamilyen okból nem felel meg gyermekük születése színhelyéül a saját otthonuk, de kórházba se szeretnének menni" - mondta Geréb Ágnes. "A születésházak olyan helyek, ahol elsősorban komplikációmentesnek ígérkező szüléseket kísérnek. Mind tárgyi, mind személyi feltételei megvannak annak, hogy a szülés során a képzett, független bábák idejében felismerjék azt, ha mégis komplikáció lép fel, és hogy a szükséges beavatkozást - akár életmentőt is - helyben megkezdjék és a kórházba szállítást intézzék" - mondta a nőgyógyász.

Otthonszülés, születésház, dúlák

Geréb Ágnes és alapítványa, az Alternatal elérte, hogy az otthonszülésen kívül a születésház fogalma is bekerült a magyar köztudatba. Mint megtudtuk, a születésház nevet le is védették: "Megismertettük továbbá és bevezettük a dúlák fogalmát, képeztünk dúlákat, akikből aztán megalakult a Magyarországi Dúlák Egyesülete, a Modoule is. A dúlák a születésnél jelen lévő asszonytársi segítők, nem szülészeti szaksegítségként vannak jelen, hanem az anya támaszaként, gyakran nemcsak a szülésnél, hanem már a várandósság alatt és a szülés után is. Nagyon fontosnak tartom az ismeretterjesztő munkát, amit végzünk" - mondja a doktornő.

Számok

Geréb Ágnes becslése szerint évente 250-300 otthonszülésre lenne igény. Szerinte ez a szám akkor sem nőne jelentősen, ha megtörténne a jogi rendezés. Az évi otthonszületések kapcsán pontos számadatokkal nem tudott szolgálni, az elmúlt években összesen háromezerre becsüli az anyák otthonában született gyerekek számát.