Az igazgató szerint a világhírű szatmári pálinka minősége attól függ, mennyire tartják meg a szigorú, évszázados technológiai követelményeket a főzők, s ebben, mint azt a hét végén tartott verseny igazolta, a nők a legalaposabbak, a legkörültekintőbbek. A jó pálinka minőségét 80 százalékban az alapanyag, a leszedett gyümölcsből készített cefre határozza meg - hangoztatta Váradi György. Kizárólag csak az érett, egészséges gyümölcsből szabad cefrét készíteni, és az erjesztésnek is különös követelményei vannak, így az állandó keverés, a 20-21 fokos hőmérsékleten tartás, valamint az erjesztési idő pontos betartása.
Az sem mindegy mennyi ideig főzik a cefrét, és hogyan finomítják az először lepárolt szeszt. A folyamatnak még ezzel sincs vége, érlelni kell a pálinkát, lehetőleg eperfából készített hordóban, sőt ízesíteni is fontos, van, aki egy meghatározott ideig aszalt szilvát, diót, almát, körtét, meggyet, vagy diót rak a érlelő edénybe. A receptet féltett kincsként őrzők közül sokan azt is fontosnak tartják, hogy egy úgynevezett pihentetési idő zárja a technológiai folyamatot, mielőtt az igazi szatmári pálinka a piacra kerül.
A Tarpai Manufaktúra Kft. a hagyományos, népi pálinkafőzés megőrzésére jött létre, és az idén már 100 millió forint értékű terméket készít a településen és a környékén megtermett gyümölcsökből, és a pálinkákat, lekvárokat, aszalványokat 80-90 százalékban külföldön értékesíti, elsősorban az Európai Unió országaiban.