Egyesek ezen a napon nem ülnek repülőre, mások még a volán mögé sem. Napóleon nem csatázott pénteken, Bismarck kerülte a szerződéseket. Miért kapnak sokan hideglelést attól, hogy péntek 13-a van?
Annak okát, hogy egyes napok félelmetesebbnek tűnnek, mint mások, alighanem az "elátkozott nap" címmel ellátott jelenségben kell keresni, tájékoztatta a német hírügynökséget Christiane Cantauw, társadalomtudós. "Ezek a napok ugyanis állítólag különösen sok balszerencsét hoznak."

Nem mindig ő a mumus

"A 13 éppen átlépi a zárt tizenkettes számrendszert, és mivel prímszám, csak önmagával és eggyel osztható, és már ezért is különleges jelentést tulajdonítanak neki: átlag fölötti erővel ruházzák fel, mely azonban nem okvetlenül negatív" - mondta Cantauw. Így például a zsidó hagyományok szerint a 13 szerencseszám, Isten szimbóluma. Észak-Németországban még 1930-ban is szerencsenapként tartották számon a pénteket, mely például a legalkalmasabb volt a házasságkötéshez. Ezzel szemben az ország középső és déli részén inkább balszerencsét hozó hatást tulajdonítottak neki.

Az Apollo 13-t is ezen a napon lőtték fel

Ha egy pénteki nap épp 13-ra esik, a statisztikák 15 százalékkal több balesetet mutatnak, mint más péntekeken. A jelenségért a pszichológia az emberek babonákba vetett hitét teszi felelőssé. 1970-ben szinte tömeges hisztériává vált a péntek 13-tól való félelem: a később katasztrófát szenvedett Apollo 13 űrhajót éppen ezen a napon lőtték föl. Emellett állítólag a küldetés majd' minden dátuma, név-és időpontja közvetlenül vagy rejtetten tartalmazta ezt a számot.

Napóleon és Bismarck

Úgy tűnik, hogy még Napóleon és Bismarck sem volt mentes a péntekkel kapcsolatos hiedelmektől: Napóleon sosem csatázott pénteken, Bismarck pedig a szerződéskötéseket hagyta a hét többi napjára.