„Az ember sokszor csak azért hajtja a szexuális partnereket, mert szeretethiánya van. Ebben az alaptévedésben leledzettem én is. De erre csak évekkel később jöttem rá”- írja Regős Gábor a saját fotóival illusztrált Isten rendez, mi eljátsszuk című novellagyűjteményének első, Csajok című fejezetében. Nem tudjuk meg, a szerző hogyan revideálta korábbi tévnézeteit, sem azt, vajon a szex enyhíti-e a szeretethiány tüneteit.
Két szenvedély
A szerzőről érdemes tudni, hogy huszonöt évvel ezelőtt kezdett el fotózni. Eredetileg a Külkereskedelmi Főiskolára készült, de nem vették fel, így választotta a fotós pályát. Dolgozott többek közt Párizsban, Rio de Janeiróban, az Egyesült Államokba ösztöndíjjal jutott ki a Ford modellügynökséghez. A munkáinak egy része a divatszakmához köthető, modell portfoliókat és divatfotókat és aktokat készít. Saját bevallása szerint két szenvedélye van: a fotózás és a lovaglás.
A fotósból alkalmi íróvá lett Regős könyvét első látásra érdekesnek találtuk, mert azt sugallta, hogy átfogóbb képet kapunk a mai nőkről, ha már úgysem kivitelezhető, hogy az általánosítást hanyagoljuk. Annál is inkább foglalkoztatott az egyébként kiemelten reklámozott írás, mert nemrég A budapesti szingli nő garantált zsákutca című, olvasói levelek alapján összeállított, több részes cikkünkből körvonalazódott, hogy az internetező és levelezéshez kedvet érző hazai férfiak összességében pénzsóvár, a párjuk pénzéből gátlástalanul költekező, ugyanakkor igénytelen, öntelt cafkáknak tartják a magyar nőket.
A magyar nő könnyűvérű és személyiségzavaros
Nem tudunk arról, hogy az Isten rendez szerzője is megosztotta volna a véleményét a szerkesztőségünkkel, de előítéletekkel és kismértékű nőgyűlölettel terhelt, felszínes vélekedéseiben néhány helyen hasonló következtetésre jutott, és a könyv 120 oldala legfeljebb annyira volt elég, hogy az eddig sem túl pozitív, kortárs nőképet kiegészítse azzal, hogy a magyar könnyűvérű, esetenként személyiségzavaros, vagy megfejtésre érdemtelen módon beteg.
Katival a szerző – vagy narrátor - a liftben ismerkedett meg, és a földszinttől az ötödik emeletig felszedte, meghágta, majd a nő eltűnt. Detti két fiút büntetett egyszerre, majd egy dúsgazdag üzletemberre váltott, és a biztonság kedvéért szült is neki egy ikerpárt. Lencsi személyiségének lényege, hogy élvez, jó dolog őt dugni. Melindáról annyit érdemes tudni, hogy imád meztelenül flangálni, és meztelenül főz.
És ha még mindig nem bántaná az olvasót, hogy a szerző ezeket az alapvetően érdekes nőket még egy blogposztnál is tömörebben, mindössze négy-öt bővített mondattal leírja, akkor Nelli történeténél eséllyel eltörhet benne valami. Nelli aranybánya egy pszichológus számára, akinek komplex elmebaját egy jól komponált pofonnal kezelte narrátorunk, mielőtt a lány kivetette volna magát az ablakból, de később mégis megtette egy másik férfit zsarolandó, és a zuhanás után lebénult. A narrátor így összegez: „kár, hogy nem voltam ott.”
Gazdag férfi vagyontárgyai közt
Nem kétséges, hogy árnyalatnyi szeretettel jeleníti meg a karaktereket a szerző, de arra a kérdésre nem könnyű választ kapnunk, hogy vajon miért kurva a nők java, miért akkor érzik leginkább, hogy életük a legjobb sínen fut, ha megtalálják a helyüket egy gazdag férfi vagyontárgyai közt és miért vágynak arra, hogy onnantól kezdve életük végéig kedvükre unatkozzanak. A szerző a saját rövid portréja alapján reméltük, hogy megtudjuk a választ, ha már így mutatja be magát: „elkötelezett lélekbúvár vagyok, a nők feltétlen rajongója.”
Nos, nem jutunk közelebb a megfejtéshez a következő, már némileg elemzőbb részben sem, amelyben immár nem saját történeteit jegyzi le Regős, hanem vagy fiktív, vagy valós női és a nőknek kiszolgáltatott férfi sorsokat. Nem érdekes, hogy nem tudjuk, a leírtak megtörténtek-e, ha közelebb vinnének a saját életünkben felvetődő problémák megoldásához, ahogyan például a szépirodalmi művek szoktak.
Azokra a nőkre, akik esetleg a vázolt, kortárs nőképtől kicsit eltérő, nem anyagi és parazita, hanem például építő és érzelemközpontú éleket élnek, nyomasztólag hathat, hogy az úgynevezett rendes férfiak a kártékony nők miatt növesztettek kérget a lelkükre azzal együtt, hogy zároltatták a bankszámlájukat. Akik pedig annyira önironikus, vagy meghasonlott nők, hogy magukra ismernek a fölényes jellemábrázolásokból, azok is legfeljebb egy keserű aha-élményt élnek át.
|