A tizenkettedik héttől
A vizsgálatok adatai szerint azoknak a nőknek az utódai között, akik terhességük 12. és 22. hetében folyamatos stresszt éltek át, az átlagnál jóval több volt a hiperaktív, összpontosításra képtelen gyermek - írta a Child Development című folyóirat július-augusztusi száma a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem munkatársa, Bea Van den Bergh és kutató csoportja eredményeit idézve.
A terhesség későbbi időszakában átélt stresszállapotok viszont - a jelek szerint - nem befolyásolják a születendő gyermek később pszichés fejlődését.
A hormonok miatt
A leuveni kutatók 71 - egyébként lelkileg teljesen egészséges, semmilyen pszichiátriai kezelés alatt nem álló - nő terhességét kísérte végig, majd 8-9 évvel később megvizsgálták őket, és elsőszülött gyermeküket. Egyértelműen arra a következetésre jutottak, hogy a terhesség idején átélt folyamatos, felfokozott izgalmi állapot magatartási, összpontosítási problémákat okoz a születendő gyermeknek.
Valószínűleg arról van szó, hogy a stresszes állapot során a véráramba jutó hormonok a magzat szervezetébe is beépülnek, és befolyásolják agyának fejlődését - állapította meg a belga kutatócsoport.
A folyamatos stressz a káros
Bea Van den Bergh szerint csupán a folyamatosan fennálló stressz okoz a későbbiekben problémát a gyermek számára, attól senkinek sem kell tartania, hogy néhány percen át tartó ijedtségek károsítják a gyermeket. Az átélt stressz mennyiségének csökkentése érdekében azonban a kismamáknak meg kell tanulniuk lazítani, hogy enyhíteni tudják az óhatatlanul bekövetkező feszültségek magzatukra gyakorolt káros hatásait.