Az elmúlt évtizedben világszerte nőtt az egyszemélyes háztartások száma, így Magyarországon is. Amíg a könyvkiadás az elmúlt évek szinglikönyv-divatjával úgy tűnik, lépést tart ezzel a társadalmi jelenséggel, addig a kereskedelem és a vendéglátás még csak most kezd felzárkózni - írja az MTI.
Egyedülálló nő megosztaná
A vendéglőkben még mindig megkérdezik az egyedül érkező és asztalt foglaló hölgytől, várjanak-e a vacsorarendeléssel, míg megérkezik a partner. Amíg egy pártól természetesnek tartják, hogy gondosan kiválasztják a bort - és többnyire a férfi teszi ezt - , addig ezt egy nőtől olykor megrökönyödéssel fogadják, és hamar megkaphatja érte az alkoholista jelzőt.
A kereskedelemben a készételek, a fagyasztott élelmiszerek, a fagylaltok a pizzák mérete, adagja egyértelműen a családi mennyiséget tükrözi. Ez természetes, csakhogy kevés boltban lehet kapni egyszemélyes adagokat. Ezért az egyedül élők gyakrabban kényszerülnek arra, hogy hűtőjükből rögtön a szemétbe dobják a megromlott ételeket, üdítőket. Ez már magában ráfizetés, pedig a szinglik már eleve hátrányos helyzetben vannak, hiszen minél kisebb dobozban, üvegben veszik az élelmiszereket, fajlagosan annál drágábban vásárolnak.
A szakácskönyv-piac már rámozdult a jelenségre
A szingli életmódnak leginkább a szakácskönyv dömping kedvez: Stahl Judit népszerű kötetei mellett több olcsó füzet is megjelent praktikus és megfizethető receptekkel. Az egyik nemrég megjelent könyvecske - Verhóczki Andrea szerkesztésében - pontosan megadja mennyi lisztből, tojásból kell sütni palacsintát egy-két személyre, mennyi rizs kell a gombás rizottóhoz, mekkora szelet a veracruzi halhoz és hány deka pulykahús a rokfortos-narancsos pulykához, ha nem nagy család fog ülni az asztalnál.