"Itt most egy csomó kellemetlen és rossz dologról fogok beszélni" - kezdte elóadását Dr. Alpár Zsuzsa pszichológus, a Születés hete rendezvénysorozat egyik előadásán. Tény, hogy a hallgatók között nem is volt, csak egy terhes nő, nyilván szülés előtt senki nem készül szülés utáni depresszióra. Ezt egyébként nem csodáljuk, hiszen ez az előadás nem sok jóval kecsegtetett, az embernek nemcsak a szüléstől, de a házasságtól is elment a kedve. Nos, ezt a hangulatot próbáljuk visszaadni cikkünkben.
Nem betegség
Alpár Zsuzsa úgy fogalmazott, ő nem nagy aktivista, és nem is túlságosan optimista, nem hisz abban, hogy minden anya-gyerek kapcsolat egy Mária-festményhez hasonlatos. Alpár Zsuzsa nem használta a szülés utáni depresszió kifejezést, a depresszió ugyanis egy betegség, ezzel szemben a friss anyuka lehangoltsága, más néven a baby blues nem az. "Nem tudom kitalálta ki a baby blues elnevezést, de szerintem nagyon találó. Ez ugyanis egy átmeneti állapot, ami az esetek többségében magától elmúlik."
Mi magunk megható, ámde tanulságos történeteket és esettanulmányokat vártunk a pszichológus hölgytől, ez azonban elmaradt, Alpár Zsuzsa csak egy-két esetet említett, amikor az anya bevallotta, nem örül úgy gyermekének, mint ahogy képzelte. Így sajnos ez az előadás is csak elméleti tudásunkat gyarapította.
Kövér nők, kimaradó pasik
A pszichológus szerint a baby blues leggyakoribb oka, hogy az, aki végül megszületik, soha nem azonos azzal a babával, amit az anya elképzelt. Tulajdonképpen egy ismeretlen esendő lénnyel van dolga, akit sokszor nehéz lehet elfogadni, és nehezítheti a helyzetét az apa esteleges féltékenysége. Ugyanakkor ne gondoljuk, hogy szegény férfiaknak könnyű dolga van. Ők a terhesség utolsó hónapjait a pszichológus hölgy szerint már csak úgy húzzák ki, hogy közben abban reménykednek, nemsokára visszakapják terhesség előtti asszonyukat.
"Ez azonban koránt sincs így" - biztatott a pszichológus. "A szülés után pár hónapig a nő még sokszor nem lát ki a babával való kapcsolatából, és hát a magyar nők sokszor ilyenkor nehezednek el, megkezdődik az állandó harc a fogyókúrával" - vázolta a nem túl pozitív jövőt a pszichológus, majd kifejtette, mindennek a vége az lesz, hogy az apa egyre később, aztán már egyáltalán nem jár haza, aztán a szülők jól elválnak, a gyerek meg dadogni fog.
A férfin múlik
Mindez nyilván a legnegatívabb verzió, és némi noszogatásra Alpár Zsuzsa azt is elmondta, hogyan lehet esetleg elkerülni ezt a sötét forgatókönyvet. Úgy véli, a legfontosabb dolog ilyenkor a türelem, és természetesen az apa, akire az anya depressziója esetén fokozott terhelés nehezedik. Sokszor neki kell ellátni a babával kapcsolatos teendőket, és az anyában is tartania kell a lelket. Ilyen esetben szinte minden a férfin múlik, hiszen a nőnek el kell fogadnia gyermekét és főleg saját, megváltozott testét, ami a legtöbbször nehéz. Nem könnyítik meg a dolgát a babalátogatóba érkező, csinos, vékony, beparfümözött rokonok sem.
|