A három szervezet képviselői azt állítják, Magyarországon alig zajlik le kórházi szülés anélkül, hogy közben ne történne - sokszor megszokásból végzett, indokolatlan - beavatkozás, márpedig minden beavatkozás kockázattal jár. Állításaikat egy középiskolai záródolgozatban szereplő adatokra alapozzák. A mesterségesen megkezdett szülés sokszor szülésbefejező műtéteket (gátmetszés, fogóműtét, császármetszés) eredményez, áll a közleményben.
Magyarországon minden kórházban szülő nő átesik valamilyen beavatkozáson, összegzik a szülészet mai magyar gyakorlatát. A három szervezet szerint hazánkban a gyermeket világra hozó asszonyok 52,3 százaléka esik át burokrepesztésen, 64 százalék kap oxitocin-infúziót, 77,9 százalékuknál végeznek gátmetszést, 59,1 százalékuknál pedig hasfalon keresztül gyakorolnak nyomást.
Túl sok a császármetszés
Magyarországon ma a szülések 30 százaléka császármetszés, szemben az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott 7-12 százalékkal. A szervezetek közleményükben felteszik a kérdést, nem kell-e felülvizsgálni a mindennapi rutint, hogy kiderüljön, mi okozza a császármetszések számának ilyen mértékű emelkedését. A beavatkozások magas száma miatt feltételezik, hogy az orvosok elmulasztják megadni a megfelelő tájékoztatást a kockázatokról.
"Az orvosilag nem kellően megalapozott beavatkozások (...) veszélyeztetik a szülő nők és az újszülöttek egészséges élethez való jogát", áll a sajtóközleményben. A három szervezet arra kéri az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumot (ESZCSM), engedjen nagyobb teret azoknak a kórházaknak, szülészorvosoknak, bábáknak, akik a szerintük természetes, háborítatlan, egyénre szabott, nagyobb biztonsággal zajló, olcsóbb szülést támogatják.
Otthonszülés - joghézagban
Az egészségügyi kormányzat ezúttal nem reagált a háborítatlan szülést pártolók közleményére, bár 2003. májusában már elindult a párbeszéd a kormányzat, a háborítatlan szülés, valamint a szakma képviselői között - mondta Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, a (nemcsak szülész-) orvosokat tömörítő Független Szülészeti Szakmai Kollégium tagja.
A konszenzus kialakítása azonban abbamaradt, mert az ESZCSM statisztikai adatokat igényel az intézeten kívül, szaksegítséggel zajló szülések itthoni adataival. A kért statisztikai adatok kiszolgáltatása azonban problémás, mivel a nem kórházi körülmények között lezajló szülésnél való szaksegítségnyújtás jelenleg szabálysértésnek minősül, annak ellenére, hogy más országokban még a társadalombiztosítás is támogatja.
A három civil szervezet fő célja, hogy minél több nő számára válhasson a szülés pozitív, életre szóló élménnyé, akár otthon, akár a kórházakban.
A minisztérium konkrét javaslatokra vár
"Természetesen értesültünk a három szervezet sajtóközleményéről" - mondta a Velvetnek Rácz Jenő, az ESZCSM helyettes államtitkára. Szerinte a levélírók félreértelmezték a MÁV Kórházban történteket, de - tette hozzá - ez mellékes az ügy szempontjából. Az Alternatal Alapítvánnyal már két éve felvették a kapcsolatot, s a minisztérium azóta is kéri őket, hogy juttassák el hozzájuk konkrét javaslataikat.
Rácz elmondta, a minisztérium is egyetért azzal, hogy minél kevesebb beavatkozásra van szükség, hiszen ez mind egészségügyileg, mind pénzügyileg indokolt. A jelenlegi helyzetben ugyanakkor az intézmények rákényszerülnek, mondta az államtitkár, hogy minél több beavatkozásról tegyenek jelentést az egészségügyi kormányzatnak. Ráadásul a beavatkozásról szóló statisztikák félrevezetők, hiszen senki sem tisztázta, mit ért pontosan beavatkozáson.
A Velvet kérdésére a császármetszések magas számával kapcsolatban az államtitkár elmondta, Magyarországon sokan eleve császármetszést "rendelnek" az orvostól, ráadásul az orvosi perek - amelyeknek jó része a szülészeket érinti - hivatkozási alapja sokszor az, hogy a szülész elmulasztotta a császármetszést, amellyel esetleg megelőzhette volna a komplikációt. A szervezetek közleményében említett 30 százalékos adatot az államtitkár túl magasnak tartja.
Orvosválasztás pénzért
A Velvet kérdésére, hogy mikor lehet Magyarországon ingyen is emberi körülmények között szülni, az államtitkár elmondta, a jelenlegi helyzetben a szülészorvos nem kötelezhető arra, hogy a nap bármelyik percében készen álljon. Az államtitkár a hálapénzkultúra két fajtáját különítette el: az egyik, mondta, amikor az ember valóban hálásnak érzi magát a komplikációmentes szülésért, ezért fizet, a másik, amikor az orvos maga szabja meg az árfolyamot. Míg az első változat a helyettes államtitkár szerint elfogadható, a második vállalhatatlan, ezért a minisztérium a két eljárás közötti legális átmenetet keresi, és szeretné az intézményválasztás mellett az orvosválasztást is lehetővé tenni. A választott orvosért az édesanya vagy a hozzátartozók befizetnének egy összeget a kórház kasszájába, és hogy az intézmény mekkora részt juttat ebből a pénzből az orvosnak, az már az ő kompetenciája.
A szakma nem foglal állást
Az otthonszülést nem támogató, hivatalos szülészi szakmai csoportosulás, a Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium elnöke elmondta, a kollégium egyelőre nem foglal állást az ügyben, hiszen a szülésnek meghatározott szabályai vannak, amelyet a nőgyógyászok kötelesek betartani. Egyelőre arra sincs bizonyíték, tette hozzá Dr. Papp Zoltán , hogy a MÁV Kórház orvosa nem ezek szerint járt el. Inkább akkor nyilatkozna, mondta Papp Zoltán, ha már konkrét tényekről beszélhet.