Verés, lelki terror, gazdasági elnyomás, szexuális megalázás - az erőszak valamilyen formáját az Európai Unió államaiban minden ötödik nő a saját bőrén tapasztalja meg. Nem véletlenül döntött úgy az Unió, hogy 2006 legyen a nőket érő erőszak elleni küzdelem éve.
A fogamzásgátlás története arról szól, hogy mindig a nők húzzák a rövidebbet - foglalta össze a lényeget orvosnő ismerősöm, amikor a kezembe nyomta a témáról szóló könyvet. Megállapítása nagyjából az emberiség egész históriájára érvényes: a történelem arról szól, hogy mindig a nők húzzák a rövidebbet. Még akkor is, ha az Európai Unióban élünk és 2005-öt írunk. Pontos felmérések ugyan nincsenek, de - mint Strasbourgban, az Európai Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából tartott sajtótájékoztatón elhangzott - a becslések szerint minden ötödik európai nő élete során legalább egyszer átéli, milyen is erőszak áldozatává válni. Vannak, akik még ennél is borúlátóbbak, szerintük az érintettek valódi aránya nem ötből, hanem háromból egy.

A megdöbbentően magas szám mindjárt magyarázatot nyer, ha belegondolunk, milyen sokféle formát ölthet a nők elnyomása. Lehet "klasszikus" családi erőszak, amikor a faluban mindenki tudja, hogy a férj rendszeresen veri a feleségét és molesztálja a mostohalányát, de csak akkor lesz belőle ügy, amikor a lány egy kétségbeesett percében megöli a férfit. Lehet gazdasági erőszak, amelytől szinte valamennyi munkavállaló nő szenved, hiszen azonos munkáért kevesebb bért kap férfikollégáinál. Emellett évről évre számtalan európai lány kényszerül szexuális rabszolgaságba, míg a nagyszámú bevándorlót befogadó államok (így Hollandia, Ausztria vagy Németország) az eltérő tradíciókból eredő olyan hajmeresztő esetekkel szembesülnek, mint a kislányok nemi szervének megcsonkítása, vagy a család "becsületén" foltot ejtő aszszony meggyilkolása.

A hagyományok áldozata

Hatun Sürücüt, a Németországban élő török lányt az idén februárban ölték meg egy berlini buszmegállóban.

A rendőrség a gyilkossággal Hatun bátyjait gyanúsítja, akik úgy vélték, 23 éves húguk megsértette az iszlám előírásait és a család becsületét, hiszen nem hordott fejkendőt, diszkóba járt, elvált a férjétől, és egyáltalán, úgy viselkedett, mint egy német nő. A Berlinben született lányt 16 évesen hozzákényszerítették az egyik isztambuli unokafivéréhez, akitől azonban elvált, visszatért Berlinbe, és a kisfiát már ott hozta a világra. Vidámságával, modern életvitelével szálka volt a helyi török közösség szemében, akik közül többen úgy nyilatkoztak, Hatun csak azt kapta, amit megérdemelt. Néhány hónapon belül ő az ötödik berlini török lány, akit saját férfirokonai gyilkoltak meg a családi becsületre hivatkozva. A családügyi minisztérium vizsgálatai szerint a Németországban megkötött török házasságoknak legalább a fele kényszer eredménye.

"A kultúra és a vallás nem igazolhatja a nők elleni erőszakot - hangsúlyozza Ayaan Hirsi Ali holland parlamenti képviselő, egyben az iszlámellenes nézetei miatt meggyilkolt Theo van Gogh filmrendező Behódolás című filmjének forgatókönyvírója. - Ennek az olyan szelíd módszerek, mint a pozitív diszkrimináció vagy a felvilágosítás önmagukban nem képesek gátat vetni. Helyettük kemény és határozott jogszabályokra van szükség, mint amilyenekkel Hollandia lép fel például a szexuális megcsonkítás ellen - ilyen kegyetlen műtétnek még mindig évente félmillió kislány esik áldozatul az EU-ban. Ám ha le akarjuk győzni a nők elleni erőszakot, látnunk kell, hogy a nők legnagyobb ellenségei a nők: ők árulkodnak egymásra, ők nevelik a káros hagyományok szellemében a fiaikat. Amíg nem fogunk össze, addig mindig áldozatok maradunk."

Modern rabszolgaság

"Ha kíváncsiak rá, hogy néz ki egy olyan nő, akit ver a férje, nézzenek rám!" - állt fel a sajtótájékoztatón a svéd Maria Carlshamre.

Az Európai Parlament képviselőnője büszkén állítja, neki is köszönhető, hogy az ultrakonzervatív és nőellenes nézeteiről ismert olasz politikus, Rocco Buttiglione nem lehetett az Európai Bizottság biztosa.

"Nekem ő ne mondja, hogy bűnös az a nő, aki elhagyja a férjét! Milyen alapon akar engem visszaküldeni a férjemhez, aki majdnem megölt? Az Unióban minden harmadik nő erőszak áldozatává válik, ami azt jelenti, hogy 50-60 millió nőről van szó. Sokan kérdezik tőlem, hogy én csak ezzel a kérdéssel foglalkozom? De hát ez napjaink legnagyobb méretű jogtiprása, és fellépni ellene ugyanolyan jelentőségű dolog, mint amilyen a XIX. századi Amerikában a rabszolgaság eltörléséért vívott harc volt." Mörk Leonóra

Magyarország: hetente egy áldozat

Ma Magyarországon a nők több mint felét verbálisan, egynegyedét fizikailag és hét százalékukat szexuálisan is bántalmazzák. Hetente egy nő hal bele sérüléseibe, gyarapítva a családon belüli erőszak áldozatainak számát. Pontos adatokat rendkívül nehéz mondani, éppen azért, mert ezek az erőszakos cselekmények olyan privát, intim szférában történnek, ahová nem könnyű betekintést nyerni. Így jóformán csak a nagyobb kutatások eredményeire hagyatkozhatunk. A Tóth Olga szociológus vezetésével készült kutatásban az adatgyűjtés során megkérdezettek száma több mint ezer volt. A 2000-ben publikált eredmények szerint a válaszadó nők nyolc százalékával fordult elő az együttélés folyamán, hogy partnerük erőszakkal kényszerítette őket nemi életre. Az áldozatok mindössze 13 százaléka jelentette fel a hatóságoknál az elkövetőt, és a teljes minta 28 százaléka felnőttkori fenyegetettségben élt.

A vizsgálat szerint kevés az olyan menhely, anyaotthon és segélyszervezet, amely befogadná az erőszak áldozatait, illetve segítséget nyújtanának nekik, és megoldatlan az erőszakos fél terápiás kezelése is. Szintén a kutatások mutatnak rá arra, hogy a hatóságok gyakran nem megfelelően kezelik a kérdést. Sokszor az intézkedő rendőr nem tudja feltérképezni a helyzetet, mivel a bántalmazó jelenléte hamis vallomásra késztetheti a sértettet. Ma már érvényben van az az intézkedés, amely elsőként írja elő a rendőr teendőit, ha családon belüli erőszakról érkezik bejelentés.

A családon belüli erőszakkal szembeni fellépés európai modelljét a helyi civil társadalom kezdeményezésére kialakított komplex stratégia képezi.

Az Európában elsőként kialakult osztrák szabályozási modellben helyet kapnak a rendőrség távoltartó intézkedése mellett a segítő szolgálatok, amelyek a meglévő jogi szabályozás hatékony végrehajtását segítik. A modell nagy hangsúlyt helyez a képzésre és a kutatásra, valamint a közvélemény tájékoztatására és formálására.

A cikk teljes változata a májusi Elle magazinban olvasható.