A kisebbségiek saját keresztneveket választhatnak, a belügyi tárca felkérte az önkormányzatokat, hogy állítsák össze saját utónévkönyvüket.
Nő az engedély nélkül bejegyezhető nemzetiségi utónevek száma, írja a pénteki Magyar Hírlap. Így saját nemzetiségi nevet adhatnak a gyermeküknek azok a szülők, akik a Magyarországon szereplő tizenhárom nemzetiség bármelyikéhez tartozónak vallják magukat.

Stefan esete Karinnal

Az önkormányzatokat tavaly kérte fel a belügyi tárca, hogy állítsák össze saját utónévlistáikat. A német kisebbségi önkormányzat kétezer utónevet sorolt fel, ezek után többek között a Stefan, Franz, Karin vagy Lili név is gyakrabban felbukkanhat.

Az Országos Cigány Önkormányzat szerint a roma gyerekek tulajdonságuk alapján eddig is kaptak roma keresztnevet. Most ezeken a neveken anyakönyvezhetik szülei a gyerekeket, így jöhetnek a Bibice, Lolo és Maca nevű kislányok: a Lolo pirosat jelent, a Maca pedig a Mária cigányul becézett megfelelője. A fiúkat pedig Vesónak (erdő) és Parnónak (fehér) is hívhatják majd.

Lászlók és Máriák országa

Hazánkban a leggyakoribb férfinév a László, az István és a József, a női nevek közül pedig a Mária, az Erzsébet és az Ilona. De előfordul, hogy a szülők külföldi filmből választanak különleges, ritka nevet gyermeküknek, mint Leonetta, Kimberli, vagy Sarah. Még mindig sokan kapják a Robin, Martin, Patrik, Kitti neveket, 2002-ben Bence, Dávid és Máté lett a legtöbb újszülött fiú.

Jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézete dönt az olyan a nevek engedélyezéséről, amelyeket nem lehet az utónévkönyvben megtalálni. Az utónévtár a szülők találkonysága miatt folyamatosan bővül, legutóbb a Bársony és Támár neveket javasolta bejegyzésre az intézet.