Teljesen átformálhatja a gazdaságot – elsősorban a ruhavásárlás terén – egy világszinten fejlesztések alatt álló innováció. Az úgynevezett okos próbafülke bevezetésével számos cég szimpatizál. A tervezet szerint a fejlesztés leveszi a vásárlás okozta teher és stressz nagy részét nemcsak a férfiakról, de a nőkről is. Segítségével többé nem kell felpróbálni a kinézett darabokat, elég csupán kiválasztani azokat.
Az adott ruhadarabot ugyanis egy, az 5G fejlesztésre alapozott digitális okostükörben, kiterjesztett valóságban láthatnánk viszont magunkon a paramétereink beállítását követően.
Egy ruhánál nagyon fontos, hogy milyen a tapintása, hogy érzi benne magát az ember, zavarja-e az anyaga a bőrünket.
Tehát véleményem szerint nem lehet mindent virtualizálni. A digitalizáció akkor működik, ha valamilyen hasznos célt szolgál, de egy ruha felpróbálásának esetében nekem kétségeim vannak" – magyarázta lapunknak dr. Szűts Zoltán. Az online média és digitális pedagógia kutatója szerint egy ilyen fejlesztés ugyan adatkezelési aggályokat is felvet, ezért gondos kezelést és ellenőrzést igényel a használata. „A szkeptikusok köre kicsi azt adatfelhasználással kapcsolatban, hiszen rengeteg kamera vesz minket körül, mind az otthonunkban, mind az utcán, ami szinte senkit sem zavar. Ennél nagyobb probléma a digitalizáció nyomán kialakult generációk közötti szakadék, amelyet egy ilyen fejlesztés tovább növelhet” – fejtette ki a szakértő.
Az okostükör részben az 5G technológiára, vagyis az újgenerációs mobilhálózatra épül, amely egy ekkora méretű adatforgalmat képes működtetni. Egy iparági szakértő szerint egy ilyen rendszer esetében csak az 5G lenne képes valós időben az adatok továbbítására.
„Egyrészt az 5G sokkal nagyobb sávszéleséggel rendelkezik, így az átlagsebessége is messzemenően meghaladja az elődjéit. Másrészt ez a technológia képes valós időben adatokat továbbítani, így egy adott területen jóval több végpont egyidejű kiszolgálására képes. Ez egy magánember mindennapjai során nem feltétlenük szükséges és életszerű, de egy olyan ipar-, vagy gyártóüzemben, ahol mindent hálózatra kötünk, nagyon jól ki lehet használni” – fogalmazott az 5G-szakértő. Hozzátette: az 5G-t nem elsősorban a lakossági végfelhasználók fogják kamatoztatni, hanem az egyes gazdasági ágazatok számára jelenthet forradalmi áttörést azzal, hogy átalakítja például a közlekedést, a mezőgazdaságot, a logisztikát, az egészségügyet és a szórakoztatóipart.
„2019 végén jelent meg az első szolgáltató az 5G kereskedelmi szolgáltatásával hazánkban. Jelenleg is nagyon intenzíven dolgozunk a hálózatfejlesztésen. Szakértői becsléssel azt mondanám, hogy a lakosság több, mint 40 százalékának elérhető az 5G" – mutatott rá a neve elhallgatását kérő iparági szakember, aki úgy véli: az 5G és a jövő okostükreinek alapját képező kiterjesztett valóság (AR) bár ennél a fejlesztésnél szorosan együttműködik, a két technológia nem jár kéz a kézben egymással.
Mi az az AR?
A technológia hosszú ideje foglalkozik azzal, hogy a számítógép által generált mesterséges világot minél élethűbbé varázsolja. Ennek a műveletnek az első népszerű megvalósítása a VR (virtual reality), vagyis a virtuális valóság, amely a számítógépek és szoftverek által vetített nem valós tér, egy mesterséges világ. Az AR az angol augmented reality szavak rövidítése, jelentése: kiterjesztett valóság. A kiterjesztett valóság a valódi világ és a virtuális tér összemosásából jön létre. Ez egy sokkal bonyolultabb technika, mint a virtuális valóság, hiszen itt nem csak előre el kell készíteni egy elképzelt teret, hanem ez a technológia a valódi környezetben hoz létre virtuális elemeket. Az AR legelső nagy sikert arató fejlesztése a Pokémon GO nevű játék alkalmazás volt. Amíg a telefonunk a kamera által közvetített valós képet mutatta, addig a rendszer egy virtuális valóságot vetített elénk.
Már rég használjuk, csak nem tudjuk
Bár sokakat megdöbbent az okostükör, mint digitális innováció, valójában már rég használjuk a VR és az AR rendszereket a jétékvilágon kívül is. A világon számos kiskereskedelmi típusra fejlesztenek hasonló alkalmazásokat. Ezek közé tartozik például a szemüveg vásárlás, vagy a különböző sminktermékek megtekintése a saját arcunkon anélkül, hogy ki kellene festenünk magunkat. Szintén említésre méltó a Samsung által kifejlesztett digitális tükör, amely a dél-koreai fodrászszalonokban teszi lehetővé az ügyfelek számára, hogy különböző hajviseletekkel lássák viszont magukat. Hasonló alapon működnek azok az alkalmazások is, amelyekkel otthonukban mérjük fel a szobákat, és a kiterjesztett valóság segítségével bútorokat, szerelvényeket és dekorációkat próbálunk a lakásba.
Hazánkban is bemutatták az első okos próbafülkét
Az XIV. Elektronikus Kereskedelem Konferencián mutatkozott be Magyarországon a jövő próbafülkéje. Bár a tervezet egyelőre gyerekcipőben jár az 5G és az AR adta lehetőségekhez képest, már ez a fejlesztés is nagyban megkönnyíti a vásárlást: a próbafülkékben elhelyezett, érintőképernyős készüléken keresztül a bolt személyzetétől kérhetünk segítséget, megadva, hogy mely termékből, milyen méretben és színben szeretnénk próbálni. Ez a kérés megjelenik az eladóknál lévő okostelefonon, akik így gyorsan és pontosan kiszolgálhatják a vevőket.
A digitális felületet további funkciókkal is ellátták, például fel tud kínálni olyan kiegészítőket a vásárlóknak, amelyek az adott ruhadarabhoz illenek. Akkor pedig, ha rendszeres látogatói vagyunk a boltnak és regisztrálunk a rendszerbe, a szerkezet a vásárlásaink alapján feltérképezi ízlésünket, a későbbiekben pedig személyre szabott ajánlatokat jelenít meg a kijelzőn.
Ez az innováció sokkal gyakorlatiasabbá és produktívabbá tudja tenni a boltban eltöltött időt, valamint gazdasági szempontból is fellendülést hozhat.
Egy SAP felmérés szerint a fogyasztók 86 százaléka többet hajlandó fizetni egy termékért, ha jobb kiszolgálást kap. Emellett az online vásárlók 53 százaléka általában lemond a kiszemelt árucikk megvételéről, és elhagyja az adott webáruházat, ha nem talál gyors, releváns válaszokat a kérdéseire. Ezt a problémát küszöböli ki ez a fejlesztést, amely az offline és online vásárlást ötvözve hatékonyabbá és gyorsabbá teszi a vásárlást, ugyanakkor az online rendelésekhez képest visszaadja a személyes vásárlási élményt.
A fejlesztések világszerte zajlanak
Számos cég szimpatizál az okos próbafülkék ötletével, mivel ezzel az innovációval nemcsak a vásárlói elkötelezettséget tudják erősíteni, de a bevételt és a vásárlás gyorsaságát is tudják fejleszteni. A Vodafone a Mango divatkereskedéssel együttműködve dolgozik azon a programon, amely a digitális próbafülke-kabinok bevezetését célozza a vállalat legnagyobb üzleteiben világszerte. Az új próbafülkékben a vásárlók különböző méreteket és színeket kérhetnek a képernyőn, és megtekinthetik a kiegészítőket, továbbá más alternatív öltözékeket, és – ami a legfontosabb – a bevásárlókosarukba tehetik a kiválasztott darabokat. A próbafülkékben a ruhacímkéket – vonalkóddal vagy RFID-vel – beszkennelik, így a vásárlók közvetlen kapcsolatba léphetnek az irodai dolgozókkal. A bolti eladók pedig valós időben fogadják a vásárlók kéréseit.
A cég ügyfélszolgálati igazgatója, Guillermo Corominas szerint a kiskereskedelem jövője az online és offline vásárlás összekapcsolásán múlhat. Az okosfülkék bevezetése csupán az első lépés ezen az úton. A cég korábbi felmérések alapján hozta nyilvánosságra, hogy a mobileszközökön keresztül beérkező rendelések száma a karácsonyi időszakban idén először haladta meg a PC-n vagy laptopokon leadott igények mennyiségét.
Tízből hétszer okostelefonon látogatják meg az online áruházat.
Nema Mango az egyetlen olyan szervezet, amely intelligens próbafülkék és továbbfejlesztett alkalmazások bevezetésén gondolkodik. Az Egyesült Államokban a Neiman Marcus designer ruházati óriás hasonló rendszert vezet be az üzleteiben. Ez a fejlesztés áll a legközelebb a jövő okostükreihez, ugyanis
a digitális tükrök segítségével a vásárlók 360 fokos nézetet láthatnak az új ruhákról, több lehetőséget elmenthetnek a képernyőn és a színeket is variálhatják. Az elmentett verziókat aztán összehasonlíthatják egymással a gyors választás érdekében.
Az okostükör, mint fenntartható megoldás
A társadalmi felelősségvállalás terén is kimagaslóvá válhat az a márka, amely nem sajnálja a pénzt a digitális próbafülke, vagy a jövő okostükreinek bevezetésére. A technológia alkalmazásával ugyanis a kínálat nagymértékben idomulhat a kereslethez, ezáltal pedig kevesebb hulladék keletkezne. A különböző fast fashion divatcégeknek ugyanakkor nem feltétenül ez az fejlesztés jelentené a legkedvezőbb megoldást erre a célra.
„Ha megnézzük a fast fashion márkastratégiáját, látjuk, hogy szezononként új kollekció kerül a boltokba, tehát nekik nem az okostükör bevezetése lesz a céljuk. Kicsit olyan, mintha önmaguk ellenségei lennének, hiszen miért vezessenek be egy olyan trendet, ahol csak azt veszi meg az ember, ami biztosan kell neki. Ezzel a cég jelentős bevételektől esik el.
A tömegtermelés esetében kétlem, hogy ilyen erkölcsösséget megtennének a cégek, mert rövidtávon biztosan nem növelné a bevételüket"
– emelte ki a téma kapcsán dr. Szűts Zoltán, az online média és digitális pedagógia kutatója.
(Borítókép: Férfi a boltban. Fotó: Getty Images)