Egyes helyeken a kultúrához tartozik, máshol az eredeti tetoválás előszobája: a hennafestés sokak számára jelent népszerű megoldást, általa ugyanis tesztelhető, hogyan mutatna rajtunk egy varrott tetkó, míg mások a változatosság miatt döntenek mellette. Érdemes azonban óvatosnak lenni, a henna ugyanis egészségügyi veszélyeket is rejt magában.

Gyönyörű képeket és alakzatokat lehet készíttetni a bőrünkre hennafestéssel, az eljárás pedig se nem fájdalmas, se nem örök. Ebből kifolyólag sokan veszik igénybe a szolgáltatást, ha arra kíváncsiak, hogyan mutatna rajtuk egy tetoválás, vagy ha csak bizonyos alkalomra szeretnének testfestést. A hennának ugyanakkor megvannak a maga veszélyei, főleg ha a feketére festett verzióról beszélünk.

A henna növényből nyert, évszázadok óta a bőr, haj és köröm színezésére használt festék eredetileg barnás színű. A hindu és a közel-keleti országokban ünnepi alkalmakkor, például esküvőkön díszítik vele a testüket az emberek, míg azokon a helyeken, ahol ezt divatból teszik, a fekete színű verzió az elterjedt. Ebben a színben azonban nincs semmi természetes, azt a hajfestékekben is használt para-fenilén-diamin (PPD) nevű anyag hozzáadásával érik el.

Az anyag tetoválások esetében ugyanakkor nem engedélyezett az Európai Unióban, mert egyeseknél allergiás reakciót válthat ki. Ilyen esetben a bőr kipirosodik vagy hólyagos lesz, viszketni kezd, fájhat és kisebesedhet.

A tünetek a hennafestés kopásával megszűnnek, ám egy újabb érintkezés esetén már 48 órán belül jelentkeznek. A PPD életre szóló érzékenységet is okozhat, ezért ha tetoválás miatt a bőrön egyszer felbukkantak a tünetek, utána a hajfestékekre is allergiás reakciót adhat az immunrendszer. Kezeléshez általában kortikoszteroidokat tartalmazó kenőcsöket használnak, de súlyosabb esetben antibiotikumot, illetve antihisztamint is alkalmazhatnak a viszketés enyhítésére.

( HáziPatika )

(Borítókép: Henna tetoválás egy nő csuklóján. Illusztráció: Getty Images)