A terhes nők 80 százaléka minden gond nélkül meg tudná szülni gyermekét segítség nélkül, akár a kukoricaföldön is, mondja a nőgyógyász. Akkor miért ellenzi mégis az otthon szülést? Milyen az otthon szülés orvosi szemmel? A témáról Dr. Laufer Gáborral, a Velvet nőgyógyászával beszélgettünk.
Dr. Laufer Gábor az Egyesült Államokban él 34 éve és ott is praktizál, mint szülész-nőgyógyász.
Poronty: Ha a szülés természetes folyamat, akkor miért van szükség a kórházra?
Dr. Laufer Gábor: A terhesség és a szülés tényleg teljesen természetes folyamat, ezt nem is vitatom. Azt sem, hogy a nők nagy százaléka, talán 80 százaléka minden orvosi, kórházi segítség nélkül, simán meg tudná szülni a gyerekét, akár a kukoricaföldön is (nemhogy otthon). Ez így volt évmilliókon keresztül. Csakhogy évmilliókon keresztül elfogadott es természetes volt, hogy a több terhességből (fogamzásgátlás előtti néhány millió évben) néhány gyerek nem élte túl a szülést, és bizony nem ritkán az anya is belehalt. Az is elfogadott volt, hogy a gyerek néha butácska lett, vagy egyenesen szellemileg visszamaradott. Figyeljék meg a grafikont!
Chicago újszülött és csecsemőhalálozási szintje 1870-től. 1870-ben, 1000 egy év alatti babából 290 meghalt. Persze ebben sok minden más is szerepet játszott, de az újszülötthalálozás a modern medicina előtti időkben sokkal, de sokkal magasabb volt, mint ma. (Miert Chicago? Mert onnan találtam egy 1870-ben is érvényes statisztikát.)
Poronty: Miért vezették be a modern szülészetet?
Dr. Laufer: A 20. század előtt mindenki otthon szült, a szülésben pedig a bába segített. Tehát nagyjából hasonló volt a felállás, mint a mai otthonszüléseknél. A modern világ mégsem volt elégedett az eredménnyel, ezért jött létre a modern szülészet, amely radikálisan csökkentette úgy az újszülött, mint az anyai halálozást. A mai világban ha 1000 újszülöttből 20 meghal, az már elfogadhatatlanul magasnak számít. Fejlett európai, amerikai országokban ennél jóval alacsonyabb az újszülötthalálozás.
Poronty: Ha a terhes nők 80 százaléka probléma nélkül megszülhetne akárhol, akkor miért ítéli el az otthon szülést?
Dr. Laufer: Azért, mert gyakran nem lehet előre tudni, hogy ki tartozik a 80 százalékba. Néha csak a szülés utolsó másodperceiben dől el. Lehet saccolni probléma nélküli terhességet, lehet saccolni könnyű szülést, de csak saccolni lehet, tudni nem. A legkönnyebnek tűnő vajúdásnál is megjelenhet egy súlyos probléma egyik másodpercről a másikra.
Poronty: Találkozott-e ilyen problémával praxisa során?
Dr. Laufer: Huszonnyolc éve vagyok szülész-nőgyógyász és bizony jó néhányszor láttam olyan esetet, ahol minden rendben volt terhesseg alatt, a szülés első néhány órájában is, aztán bumm, levált a méhlepény, valahogy elzáródott a köldökzsinór, a baba szívhangja lezuhant (több más ok is létezik), és..... és akkor bizony a kórház akkor is túl messze van, ha csak három utcasarokra van onnan, ahol valaki otthon vajúdik.
Poronty: Mi történik, ha nem tudnak azonnal segíteni?
Dr. Laufer: Itt fontos azt megérteni, hogy az anya szervezeteből a méhlepényen és a köldökzsinóron keresztül kapja a baba az oxigént. Ha valami miatt a baba felé vezető oxigénellátás leáll (leválik a méhlepény, elzáródik a köldökzsinór), az ugyanolyan, mintha egy felnőttnek leáll a szívverése. Azt nagyjából mindenki tudja, hogy egy felnőttet öt percen belül kell újraéleszteni, mert különben meghal. Ha "mázlija van", esetleg nem hal meg, csak az agya válik működésképtelenné. Az újraélesztés a baba esetében is a vérkeringés és az oxigénellátás helyreállítása.
Poronty: Miért nem lehet otthon elvégezni az életmentést?
Dr. Laufer: A probléma már ott kezdődik, hogy otthon szülésnél nincs folyamatos monitorozás. Ha a bába akár minden ötödik percben meghallgatja a baba szívhangjat, akkor is probléma történhet egy perccel azután, és akkor jön négy perc, ami alatt senki nem is tudja, hogy van valami probléma. Akkor megint meghallgatja, és mondjuk azt hallja, hogy a baba szívverése a normális érték felére esett. Akkor még eltölt valamennyi időt azzal, hogy biztosra vegye, hogy tényleg a baba szívhangjáról van szó és nem az anyáét hallja, esetleg próbálja masszírozni a baba fejbőrét (ez egy metódus). Mondjuk eltölt 3 percet mindezzel. Már 7 percnél tartunk.
Akkor taxit vagy mentőt hív, amely mondjuk 5 perc alatt ott van. Mondjuk 5 perc az út a kórházba. Már 17 percnél vagyunk. Ott még valakinek meg kell vizsgálni a mamát, és ha minden abszolút optimális, 25 perc körül asztalra kerül a páciens. Ezen a ponton kizárólag a baba mázlijától függ, hogy teljesen elvesztette-e a vérkeringését (akkor ezen a ponton már meghalt), vagy van-e részleges keringése. Innen pedig már szintén mázli kérdése, hogy lesz-e agykárosodása vagy sem.
Poronty: Mi változik, ha az anya a kórházban szül?
Dr. Lafuer: Ha a páciens a kórházban van, mindent ki lehet iktatni, kivéve azt az egy-két percet, amíg az orvos megpróbál masszírozni, pozíciót változtatni a mamával, és azt az időt, ami a szülőszobából a műtőbe vezet. Ami a legtöbb modern szülészeten ott van a szülőszobák mellett.
Poronty: Gyakran fordul elő komplikáció?
Dr. Laufer: Nem, de azt sem lehet mondani hogy nagyon ritkán. Előfordul. Gyakrabban, mint azt a legtöbb nő elképzeli, aki otthonszülés mellett dönt.
Poronty: Ez az egy komplikáció létezik, amely életveszélybe sodorhatja a babát?
Dr. Laufer: Sajnos nem. Ezt csak példának használtam.
Poronty: Akkor mégis, mi az előnye az otthon szülésnek?
Dr. Laufer: Vagy semmi, vagy kizárólag pszichológiai előny, hogy otthon jobban érzi magát a mama.
Poronty: Elhanyagolható ez az előny?
Dr. Laufer: Nem, de az én kérdésem erre: Hány anya vállalná mindazt a rizikót, ha TUDNÁ, hogy kizárólag ez az előnye? Mert ugyebár az otthonszülés szószólói ezt hajtogatják: "Na de nézd meg, hány nőt operálnak (császár) a kórházban, és nézd meg, hogy hánynak van szüksége császárra, aki otthon szül?". Vagy: "Nézd meg, hány kismamán végeznek gátmetszést a kórházban, és hánynak otthon?"
És pontosan erről van szó. Ugyan az orvostudomány nem tökéletes és elismerem, hogy emiatt tényleg több császár és gátmetszés van, mint amennyire tényleg szükség lenne, de ott az orvosnak az a hozzáállása, hogy inkább legyen a mamán egy felesleges heg, minthogy a baba szellemileg visszamaradott legyen. Ha én leendő anya lennék, inkább magamat "átkoznám el" egy felesleges műtéttel vagy gátmetszéssel, mint a gyerekem szellemi képességét vagy esetleg az életét kockáztatnám. De mivel férfi vagyok, ezt igazán nem tudhatom, ezt minden nőnek magának kell eldöntenie.
Poronty: Hogyan lehet csökkenteni a fölösleges kórházi procedúrákat?
Dr. Laufer: A kórházban is joga van a nőnek nem aláírni a műtéti papírt, ha valami miatt úgy érzi, hogy feleslegesen akarják operálni, ha az orvos nem magyarázta el, hogy miért kell. Ugyanez vonatkozik még a gátmetszésre is. Nem ajánlom, hogy ezt sokan csinálják, de elméletileg ezzel az egyetlen potenciális különbség (a pszichológiai előny-hátrányon kívül) az otthon szülés és a kórházi szülés között elpárolog.
És innen fogva minden, ami otthon van, az a kórházban is van (a pszichológiai előnyön kívül), ugyanakkor minden, ami a kórházban van, az otthon nincs.
Poronty: Mit javasol az otthon szülést tervező kismamáknak?
Dr. Laufer: Az otthon szülés egy formája a "gépies társadalom" elleni lázadásnak, de mindazok, akik nem lóháton közlekednek, nem nyílt tűzön főznek a szabadban, hanem gáz- vagy villanysütőn, mindazok, akik fridzsiderben tartják az ételt, hogy ne romoljon meg, akik tévét néznek, számítógépet használnak, ne a saját gyerekükön éljék ki a gépies társadalom elleni lázadasukat. Először dobják ki a számítógépet, a tévét, a kocsit, a fridzsidert, a villanytűzhelyt, a klímát, és ha mindezt megtették, akkor lázadjanak a gyerekük bőrére.
A szakmát még mindig erősen megosztja az otthon szülés kérdése, egy fővárosi szakmai konferencián viszont már egyetértés mutatkozik: valamiféle szabálynak születnie kell az ügyben, hiszen az otthon szülésre igény van, írja a HVG.hu.
Nem tájékoztatják megfelelően a nőket, véli Szabó István, a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke. A HVG-nek tett nyilatkozata szerint a kollégium úgy véli, hogy ma Magyarországon az otthonszülések kockáztatják az édesanyák és az újszülöttek egészségét, életét, mivel nem adottak sem a személyi, sem a tárgyi feltételei. Azt azonban elismerik, hogy valamit tenni kell. Mivel Magyarországon - a külföldi gyakorlattal ellentétben - ma bárki szülhet otthon, mindenkinél levezetik a szülést, nem veszik figyelembe például a terhesség alatti rendellenességeket. Ezért a magzatok és az anyák érdekében döntött úgy a kollégium - amely 1999-ben és 2000-ben már elutasította az otthon szülés gondolatát -, hogy segíti a tárcát a jogalkotásban, bár veszélyei miatt továbbra sem javasolja az otthonszülést.
A testület rögzítette esetleges alapfeltételeit: e szerint csak tízéves gyakorlattal rendelkező szakorvos, főiskolai végzettségű, tízéves gyakorlattal rendelkező szülésznő vezethetne otthon szülést, akiknek végig jelen kellene lenniük a vajúdásnál. Készenlétben kellene állnia egy gyermekgyógyásznak és neonatológusnak (az újszülött gondozásával foglalkozó gyermekgyógyász) is. A kollégium álláspontja szerint a legközelebbi kórház főorvosának is látnia kellene a terhes nőt, és a megindult szülésről a kórháznak is tudnia kellene, írja a HVG.hu. Az otthon szülésnek helyet adó intézményeknek pedig a tisztiorvosi szolgálat előírásainak kell megfelelniük. Kizárnák az otthon szülés lehetőségét ikerterhesség esetén vagy császármetszés után, valamint túl nagy (4200 grammnál súlyosabb) magzat vagy farfekvés esetén.
