Nosztalgiázz a nyolcvanas évek rajzfilmhőseivel!

Most mindenki zárja magára az irodája ajtaját, vagy borítson a gyerek körül ki két vödör legót, dőljön hanyatt a pörgős székében és időutazzon! Ezúttal ugyanis igazi csemegével kedveskedtünk s egy kis utazásra invitálunk titeket. A harmadik mese után garantált, hogy olyan emlékek törnek fel, amiket utoljára a kisdobos nyakkendővel vettünk elő, majd a KISZ kiskönyvünkkel együtt ünnepélyesen el is hajtogattuk.
  
Még szerencse, hogy mi sem szőrpamacsok, sem keresztes pókok, sem tyúkok nem akartunk lenni, bár lehet, hogy az utolsó sokunknak végül összejött. Akárhogy is, az alábbi mesék a mieink, egytől egyig, ráadásul annyira jók, hogy ma is végignéznénk őket, sőt, garantáljuk, hogy a fél város ma este ezt fogja énekelni: ”… Szerintem az bolond, ki téged mindezért, paprika Jancsinak mond, hmmm…” Minden idők legjobb mesejátéka és napjaink legjobb meséi után nézzük most a nyolcvanas évek kedvenceit!



Frakk


Bálint Ágnes nem csak az okos, de kissé szertelen magyar vizslával ajándékozott meg minket, hanem meghatározó alakja a magyar meseirodalomnak. Olyan meséket köszönhetünk neki, mint a Futrinka utca, vagy a Mazsola, a Szeleburdi család, amikről lesz még szó, de mivel más műfajba tartoznak, külön posztot érdemelnek. Frakk természetesen a macskák réme, Károly bácsi és Irma néni pedig tulajdonképpen gyerek nélküli nagyszülők. Vagyis dehogy, hiszen a ház állatai kik is lennének, mint a rakoncátlan és vicces unokák, akikkel mindig történik valami, nehogy békében teljen egy nyugdíjas délután. Az pedig egyáltalán nem a véletlen műve, hogy sok családban ha kutya, akkor vizsla, s ha a parkban elbődülünk, hogy Fraaakk!, legalább négy kutya verődik mellénk.

Vízipók csodapók


Kertész György meséje nagy segítség az alapvetően arachnofóbiás gyerekeknek és szüleinek. Ha szeretnénk, hogy a gyerekünk tájékozottabb legyen a mai átlagnál, nyugodtan ültessük le már a legkisebbeket is a mese elé. Az alig 5 perces epizódok hasznosabbak lehetnek, mint egy kis national geographicozás, ráadásul minden mese nyújt valamiféle erkölcsi útmutatást a biológiai ismereteken túl. A dramaturg pedig ki más is lehetett volna, mint Bálint Ágnes.

Pom-Pom meséi


„…Hogy kicsoda Pom-pom, hogy nem ismeritek? Igazán senki sem ismer…” és valóban. Ő, aki lehetne szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt, igazából egy rendszertanilag behatárolhatatlan valami. Ha gonosz akarok lenni, akkor egy félrecsúszott paróka, pedig hát egy igaz barát, aki olyan alakokkal színesítette az életünket, mint Gombóc Artúr, vagy Festéktüsszentő Hapcibenő, s ha valaki a csokoládé rajongója, csak elég belekezdeni a felsorolásba: kerek csokoládé, lyukas csokoládé, s máris tudunk mindent. Csukás István meséjének rendezője Dargay Attila, dramaturgja pedig Bálint Ágnes volt, Pom-Pom pedig biztosan ma is ott himbálózik egy ágon, feeeeeel, leeeeee. Mivel egy szellő hinzáztatja az ágat...

Kukori és Kotkoda


Kukori és Kotkoda nem más, mint egy jól sikerült szociológiai tanulmány gyerekmesébe csomagolva. Persze, ha jól belegondolunk, erős sztereotípiákra épül a mese, élén a lump és kicsapongó kakassal, aki lusta és inkább a haverjaival lóg, oldalán a Jólmegmondom Jánosné tyúkkal. Ha valaki felismeri az életét a Psota Irén és Márkus László hangja mögé búvó mesében, ne rohanjon benyújtani a számlát, nem más az egész, mint a véletlen műve, vagy kortünet.

A nagy ho-ho-ho-horgász


Ismét egy Csukás István-Dargay Attila remekmű, a balfék horgász képében. A mese nagyszerűsége a finomságokban rejlik, mint például a csali kukac remek stílusában. Főhősünk hiába testesíti meg egy személyben a férfinép összes negatív tulajdonságát, mégis szeretjük, s vegyük figyelembe, hogy a rengeteg epizód alatt egyetlen áldozata sem lett a történetnek. A készítők legnagyobb találmánya pedig vitathatatlanul az állatbarát horog, vagyis a kukac öve.

Mézga család


Sokunknak ez a mese a leg, a top, az utánozhatatlan. A 70-es 80-as évek legnépszerűbb meséje volt, s ma sem vesztett fényéből. Több mint hat országban vetítették sikerrel, s ezen egyáltalán ne lepődjünk meg, hiszen olyan alkotók keze alól került ki a három sorozatot megélt mese, mint Jankovics Marcell, Koltai Jenő, Romhányi József és Nepp József. Nem egy olyan idézet maradt fent a meséből, amit sokan már nem is tudnak, hogy honnan származik eredetileg. Ilyen például Paulától a „Miért nem a Huffnágel Pistihez mentem feleségül?”, vagy az „Egy forintért megmondom” Aladár örök köpése. Az első epizód Köbükis bonyodalmai, nyelvreformációval felérő ötletei 1968-69-ben készültek, Mézga Aladár különös kalandjai 1974-ben, s az utolsó epizód, a Vakáción a Mézga család 1978-ban. Kevesen tudják, hogy 2005-ben is készült az eredeti alkotóktól egy rövid epizód, a Mézga család és az ámítógép címmel, ám pénz hiányában ez nem folytatódott.

Kérem a következőt!


Romhányi József és Nepp József tollából származik a csíkos nadrágban röpködő bagoly meséje, akinek legjobb barátja a rend őre, csőr őrmester, azaz Csőrmester személyében, valamint megmagyarázhatatlan vonzalmat kelt Ursulában, a termetes medvenővérben. A Kérem a következőt nem más, mint a Vészhelyzet és az egyéb orvosos sorozatok elődje, az erdő kacifántos ügyeivel és különös lakóival egy előző generáció ER-jét izgulhatjuk végig. Bubó az Orvosi Begyetemen szerezte a diplomáját, szereti a szivarokat, s különös vonzalmat táplál a pszichológia iránt. Az első bemutató 1974-ben volt.

Pityke őrmester


Pityke őrmester, Kern András hangjával a gyerekek Pogány madonnája volt. A hegyes orrú rendőr hol hülye kamaszokat mentett ki szorult helyzetükből, hol pedig bűnözőket kapott el, s egy személyben uralta a szituációt a terepen, és a high-tech vezérlőben. Maros Zoltán rendező nem csak szórakoztatni akart a mesével, hanem olyan veszélyekre is felhívta a figyelmet, ami egy gyereket bajba sodorhat, így tanított és szórakoztat egyben. Ha pedig Bubó a Vészhelyzet, Pityke, Marcipán kék kutyájával Rex elődje lehetett volna.

A kockásfülű nyúl


A kockás fülekkel propellerező nyusziról szóló mese 1975 és 1978 között készült, a forgatókönyvíró pedig Marék Veronika volt. Akkora sikert aratott, hogy közel 90 országban mutatták be a távcsövével vizslató állatka meséjét. Főhősünk nem más a rövid epizódokban, mint konfliktusmegoldó figura, hamar rendet teremt Kriszta, Menyus, Kistöfi és Mozdony között. Egy korábbi cikk szerint Marék Veronika egyenesen sztár lett Japánban, de nem csak a Kockásfülű nyúllal, hanem Annipannival és Lacival, aki nem is gyáva, valamint Kippkoppal, igazán büszkék lehetünk rá. A zöld nyulat nem csak DVD-n és könyvben vihetjük haza, hanem plüss formában is, a nagy füleket pedig felhasználhatjuk szemellenzőnek, hogy a hajnali nap ne süsse ki a szemét a gyereknek.

Magyar népmesék


Ha valakinek, aki egyáltalán nem tud furulyázni, de a kezébe akad egy ilyen hangszer, az első három mű közül, amit megpróbál, az egyik, biztosan a Magyar népmesék bevezető dala lesz. A füttyel ugyanígy vagyunk. Az 1977-től 30 évig készülő mesesorozat eredetileg 78 epizódból állt, de később újabb részek készültek, konkrétan 22. A mesélő, Szabó Gyula hangját sokan utánozzák, s ha megüti valaki a mély, rezegtető baritont, könnyen rá lehet ismerni, hogy Horvát Mária, Jankovics Marcell és Nagy Lajos meséjét idézik. A mese a hazai filmgyártás aranykorából való, s egyik legnagyobb érdeme, hogy sikeresen beemelte a népi kultúrát az animációba. 2006-ban nagy sikert aratott a Kővé vált királyfi című rész Japánban, a II. Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztiválon. A meséket nem csak filmen, diafilmen is élvezhetik a gyerekek.
Oszd meg másokkal is!
Érdekességek