horoszkóp
n 013

Elküldte a feldagadt, vérző szájáról és a letört fogáról a képet

2015.08.03. 18:53

Nem akarom elmondani senkinek, elmondom hát mindenkinek szituációban vagyok. A történetem egy szóban összefoglalva: veledmegmiafaszvanember?!” – nem rémlik, hogy lett volna már olyan levél a Randiblogban, amiben a beküldő harmadik személyben beszél saját magáról, de most egy ilyen történetet kaptunk Hermina álnevű olvasónktól. Mondjuk a sztori, főleg a vége, van annyira rémes, hogy egyáltalán nem csodálnánk, ha Hermina azt kívánná, hogy bárcsak valaki mással történt volna meg az eset, nem vele.

Kicsit későn szólunk, de van még pár trágár szó a levélben, úgyhogy ha önt zavarja az ilyesmi, most kattintson tovább, mert mi inkább figyelmeztetünk, mint cenzúrázunk. Hermina azt írja, örülne, ha a többi olvasó segítene neki „a fejében tisztázni a dolgokat”, szóval kérjük, reakcióját, tanácsait és főleg saját tapasztalatait ne fojtsa magába, hanem írja meg nekünk a Randiblog e-mailcímére!

Adott egy lány, én, nevezzünk Herminának. Hermina egy csodás, fantasztikus, álomszerű szerelemben élt 4 évet, ahol a végén is nagy volt a kötődés, mélység, érzelmek, stb. Hermina elhagyta a fiút, mert az képtelen volt erőt venni a lustaságán és élményeket gyűjteni, közösen a világban, programokra, koncertekre járni. A lehetőségekhez képest gördülékenyen zajlott a szakítás, mikor a srác elköltözött, Hermina egyedül maradt a saját lakásában. Hatalmas takarítás, rendezgetés után kialakította a saját, csajos boldogságkuckóját. Kicsit belehúzott az életbe, jött a „többfasztmintkilincset” 1 hét, de úgy érezte, ennyi elég is a tombolásból.

Elhívták egy házibuliba, egy olyan fiú, akit a legjobb barátain keresztül ismert meg, nevezzük Stefánnak. Stefán nem mutatott soha különösebb érdeklődést Hermina iránt, de azért egész jól kijöttek, el tudtak beszélgetni. Hermina vitt a házibuliba 2 üveg boron kívül Stefán egyik kedvenc ételéből is, hogy örömet szerezzen neki. Stefán egy igazi szomorú kiskutya típusú ember, akit valahogy még az ág is húz, és látszik rajta, hogy bármibe kezd az életében, azt elbassza, Hermina viszont – 4 év együtt élés után többek között – nagyon gondoskodó típus és szereti meglepni az embereket.

A házibuliba megérkezve Hermina remekül érezte magát, valami olyasmi érzés kúszott be a borgőz mellé a tudatába, hogy „igen, hazaértem”. Bár sem életmódban, sem zenei ízlésben nem hasonlított a buli résztvevőinek egyikéhez sem, mégis timeofmylife pillanat volt.

Hermina megismert egy nagyon különleges fiút, Nikodémuszt, akivel egész este hol egymásra voltak kattanva, hol épp megutálták egymást, de még a levegő is vibrált közöttük. Miközben Nikodémusz épp táncolt, Hermina villantotta neki „A NÉZÉST”, azonban Stefán, aki sokkal alacsonyabb volt Nikodémusznál, azt hitte, hogy ez neki szól.

Stefán hazaküldött mindenkit a buliból, annak ellenére, hogy egy fantasztikus buli volt, csak hogy megdughassa a lányt. Hermina ott maradt, igaz semmi kedve nem volt, de annyira megsajnálta a fiút, hogy megszakadt a szíve érte, amiért ennyire nem találja a helyét az életben. Volt egy kis szánalomszex, gyenge közepes teljesítménnyel Stefán részéről, majd a végén kidőltek és pihegtek az ágyban. Hermina mondta, hogy neki most kell egy cigi, erre Stefán azt mondta, hogy „jaj Adri ne már…(kínos csend-ciripcirip) … vagy nem Adrinak hívnak?”.

Hermina szomorúan konstatálta, hogy a becsülete és a méltósága még kevesebbet ér, mint ahogy eddig hitte, és csendben, hiszti vagy beszólás nélkül rágyújtott. Stefánnak azonban elborult az agya, elkezdett üvölteni a lánnyal, mondván, hogy az be sem mutatkozott, csak egyszer és mit is képzel magáról, amiért csak úgy nyugodtan cigizget, és különben is azonnal takarodjon haza, majd elegánsan, likaboss módon hozzávágta a lányhoz a ruháit és közölte vele, utolsó szúrásként, hogy nem látja szívesen a barátai körében.

A lány hazament, és nem igazán volt alvós idegállapotban, ezért a Facebookkal szórakoztatta magát, amikor meglátta, hogy Nikodémusz bejelölte. Azonnal vissza is igazolta, beszélgettek, este Nikodémusz át is ment a lányhoz. Átbeszélgették, röhögték az egész éjszakát és olyan fuckingperfect életérzés volt mindkettőjükben. Majd másnap is találkoztak és másnap is, és ez így ment 4 napig.

A „kapcsolatuk”, bár kimondva még nem hívták így, nem zajlott titokban, Stefán is láthatta, hogy ők bizony együtt vannak. Az 5. este Nikodémusz dolgozott ezért Hermina egy barátnőjével találkozott, kiültek a Deákra, ahol Stefánék is voltak. Hermina már rég elengedte a házibulis dolgot, el is mondta Stefánnak, hogy nem haragszik, csak csalódott.

A deákozás a szokásos jó hangulatban telt, Herminán kívül mindenki füvezett, a lány csak ivott, és igencsak népszerű lett, amikor beütött a kajaflash és volt a táskájában némi sajt. Amit családiasan körbekínált. A remek hangulatban Stefán megszólalt, hogy van-e valakinél öngyújtó, erre Hermina odadobta neki az övét, de rosszul sikerült a dobás, és véletlenül Stefán mellkasán csattant a gyújtó. Hermina bocsánatot kért és visszafordult beszélgetni, majd hirtelen izomból, dühből szájon találta egy Stefán által visszadobott gyújtó, Hermina gyújtója.

A lány csak annyit fogott fel hirtelen, hogy nagyon fáj és vérzik, majd felállt, felvette a táskáját odaszólt Stefánkának, hogy „takarodj” és hazaindult. A többiek leüvöltötték Stefánka fejét, majd megkeresték Herminát és megvárták vele a buszt. Ezekben a pillanatokban érkezett meg Nikodémusz, aki semmiről sem tudott, mivel Stefánka nem vállalta, hogy beavassa ebbe az alfahím-sztoriba. Elmesélték Nikodémusznak, mi volt, aki hála a csodálatra és tiszteletre méltó önuralmának, életben hagyta a fiút, akit olyannyira nem rázott meg a dolog, hogy este hazavitt egy részeg csajt. Hermina és Nikodémusz kicsit összevesztek aznap este, de szerencsére Nikodémusz elég racionális volt, hogy megértse Hermina idegállapotát, mivel a lányt a korábbi kapcsolataiban rengetegszer verték meg.

Másnap Hermina elküldte a feldagadt, vérző szájáról és a letört fogáról a képet Stefánkának:

Hermina
  • (képek)
Stefánka
  • nyilván nem direkt volt
  • ezt te sem gondolhatod komolyan
  • azt meg, hogy milyen lelki problémáid vannak ezzel kapcsolatban, szintén nem tudhatom
Hermina
  • Dühből vágtad hozzám. De ezzel azt üzenem, hogy ha legközelebb meglátsz, menj át az utca másik oldalára, és ne köszönj, ne írj és ne szólj hozzám soha többé, mert a szememben nemhogy férfi, ember sem vagy.
  • Szia
Stefánka
  • van problémád :S
  • ki vagy te, hogy jobban tudod, hogyan működök
  • komolyan
  • de csak hogy tudd, utánad mentem, mert bocsánatot akartam kérni, mert kurva szarul éreztem magam miatta, megintcsak akár hiszed, akár nem, egy lelkiismeretes ember vagyok, az meg, hogy neked békétlen a lelki állapotod, és ezt a véleményt szüli, elég szomorú
  • szép napot szia

Visszatérnék a történetem címéhez: veledmegmiafaszvanember?!

Leginkább azért írtam le, mert nem értem, mi történik. Nem tudom feldolgozni azt a fajta abszurdumot, hogy miután elfelejti a nevem, még ő basz ki a lakásból... Gondoltam, hátha néhány komment majd segít tisztázni a fejemben a dolgokat…”  

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.