Olvasgattam a leveleket a Randiblogon, gondoltam, megosztom én is eléggé rossz tapasztalatom” – viszonylag rég kaptunk beszámolót rosszul sikerült randiról, de most jött egy, és ha önnek is eszébe jut egy saját hasonló sztori, mindenképpen írja meg a Randiblog e-mailcímére! Az alábbi történetet Mánueltől kaptuk, aki nagyon sokat utazott egy randevúért, ami nem kezdődött jól, viszont sajnos még rosszabbul végződött. De legalább Mánuel gazdagabb lett egy tapasztalattal, sőt, nem csak ő, hanem mi is!

Szóval én mindig is karrierista voltam, nem érdekelt az, hogy legyen kapcsolatom vagy akármi, mert nem volt kedvem ahhoz, amit másoknál láttam (féltékenykedés, sírás, veszekedés), feleslegesnek tartottam az egészet. Míg nem jött valaki, akit mondjuk nevezzünk Ádámnak. (Igen, fiúnév.)

Szóval jött ez a fiú és teljesen felforgatta a világomat, én hülye meg be is dőltem annak, amit mondott. Utaztam miatta 6 és fél órát, csak az első randira. (Több nem is volt.)

Elhülyéskedtünk, én már az elején éreztem, hogy nem lesz ebből semmi, és mint később kiderült, ő is, de azért csak megcsókolt, csak odabújt, csak mondogatott meg ígérgetett mindent. Aztán mikor már kezdett esteledni, lassan mennem kellett volna, amilyen naiv voltam, rávett valami olyan dologra amit nem akartam. (Nevezzük a dolgot orálnak.)

Ezután, miután vége lett a dolognak, azt mondta, hogy nem fog megcsókolni, mert nem higiénikus. Ekkor pattant el nálam a cérna, de nem idegeskedtem. Ezután előjött belőle valami kegyetlen érzéketlenség, mert elkezdte nekem mutogatni az exeit, majd hogy kikkel akar majd találkozni. Másnap beszéltünk, hogy maradjunk barátok meg ilyenek, és megkaptam a világ legviccesebb fő indokát, hogy miért nem lehetünk együtt: „nem voltál nekem elég dagi”. (Ezen azóta is nevetek.)

Tudom, hülye voltam és naiv, sokat tanultam az esetből. Nem tudom, hogy ennél cikibb randia volt-e már valakinek, biztos... Én csak annyit mondok nektek, hogy akármennyire is tetszik valaki, meg bármit is, mond... Ne dőljetek be senkinek. Idézet kedvenc sorozatomból:

ne bízz senkiben!”

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.