horoszkóp

120 kg-ra híztam 2 év alatt

2016.04.03. 19:29

Ismerős nekem is az érzés azzal kapcsolatban, hogy megbámulnak titeket és beszólogatnak, azzal különbséggel, hogy nálunk engem néznek le, csak nem a bőrszínem miatt” – így kezdődik Indira álnevű olvasónk levele. Az inspirációt Hannaliza beszámolójából merítette, aki hétfőn arról írt nekünk, hogy egy afrikai migránsba szerelmes, és hogy gyakran megbámulják őket a srác bőrének színe miatt. Indira és barátja esetében nem a bőrszínben van különbség, hanem a testsúlyban, és Indira azt mondja, emiatt rengeteg inzultus éri. Mi elképedve olvastuk ezt az elkeserítő levelet – ön mit tudna rá válaszolni? Ha ön is tudna mesélni, kérjük, írjon a Randiblog e-mailcímére!

Mindketten magyarok vagyunk, párom 32 éves, jóképű, humoros, jó fizetéssel, jó testalkatú és nagyon kedves srác, én 28 éves, túlsúlyos lány vagyok, önértékelési gondokkal és depresszióval, persze külsőleg csak a testalkatom a szembetűnő. Lehet, hogy nem én vagyok a legszebb ember a világon, de sokszor nem hiszem el, hogy csak azért, mert 120 kg-ra híztam, még rossz ember lennék, nem hagytam el magam, és nem vagyok igénytelen sem, mégis utálnak az emberek azért, amilyen vagyok.

Mégis beszólogatnak, ujjal mutogatnak rám vagy épp sértegetnek. De mégis a legszörnyűbb az, mikor a párom előtt aláznak porrá, persze nem csak járókelők (ők csak a dagadt disznó stb. jelzővel illetnek ismeretlenül), hanem a boltban, ha tányért veszek: megjegyzik, hogy elég lesz-e arra az adagra, amit én eszek meg. Ha ruhát: akkor kiröhögnek, hogy ekkora méretet ők még nem láttak eddig. Ha nagyobb adag ételt: akkor megkérdezik, hogy az egészet én fogom megenni, vagy partit rendezek-e.

Nos, nem hiszem, hogy mindezt megérdemlem. Tudom, minden kövér ember azzal szokott jönni, hogy nem tehet róla, én nem tudom, hogy tehetek-e róla, csak azt tudom, hogy 5 éve még normál testsúlyom volt, és ez a jó pár kg 2 év alatt jött fel rám, pedig nem változott meg az étkezésem, csak ciszták lettek a petefészkemen.

Rengeteg barát elfordult tőlem, néha még a saját családom is megjegyzést tesz, főleg az anyósom, mégis azt mondom, hiába kegyetlen a világ, 10 éve boldog párkapcsolatban élek, és ami a legfontosabb, a párom szeret, és én is őt. Mellette biztonságban érzem magam, és úgy érzem, ő számomra minden.

Szóval kedves Hannaliza, ha én kibírom a folyamatos pocskondiázást, csak azért, mert nehezebb vagyok másoknál, akkor te is bírd ki! Egy jótanács, én a helyedben nem mosolyognék, hanem igenis elmondanám Noah-nak, milyen kedves országba jött!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.