Az intimitás témájával rengetegen foglalkoznak az interneten (is), de sajnos ezek a források nagyon sokszor téves információkkal szolgálnak. Egyik magazin szerint a szexhez nem kell intimitás, a másik szerint viszont csak azzal lehet szexelni, ezek után pedig nehéz kitalálni, hogy melyik verzió a helyes, mitől fog működni egy párkapcsolat.  

Nemrégiben a Psychology Today című oldal próbált némi útmutatást adni, egy cikkben azt a leggyakoribb nyolc tévhitet gyűjtve össze, aminek semmi köze a valósághoz. 

1. Szexre van szükség ahhoz, hogy mély intimitás alakulhasson ki ön és párja között.

A magazinoknak mindig van egy elképzelése a tökéletes szexuális kapcsolatról, de a szakember, Susan Krauss Whitbourne szerint rengeteg oka lehet annak, amiért ez egy párkapcsolatban nem úgy valósul meg, ahogyan azt mások megírják. A házastársak ugyanis elfáradnak a nap végére a munkában és a gyereknevelésben, vagy egyszerűen csak nincs kedvük a szexhez, ezért a szeretkezés nem a napi, de még nem is a heti rutin része. Bár az érzelmi intimitás társul a szexualitással, számos egyéb módja van az érzelmek kifejezésének. Ahogy a cikk írója is kifejtette: a szexhez sincs mindig szükség az intimitásra, ugyanígy az érzelmi intimitásnak sem feltétele a szex.

2. A bensőséges kapcsolat érdekében fel kell adni a saját célokat.

Az emberek gyakran azonosítják a meghittséget az áldozathozatallal. Ezzel szemben a szakember azt állítja, valójában akkor kiegyensúlyozott egy kapcsolat, ha mindkét fél tudja folytatni a szenvedélyét (hobbiját), és megoszthatja a másikkal. A University of Pittsburgh pszichológusai, Edward Orehek és Amanda Forest nézetei szerint sokkal sikeresebbek leszünk a kapcsolatban, ha támogatni tudjuk a másiknak az életben. Áldozatok helyett inkább segíteni kell partnerünket a céljai elérésében, ez az, ami hosszú ideig megóvja a kapcsolatot.

3. Mindent együtt kell csinálni.

Ugyanúgy, ahogy nem kell feláldozni a személyes céljainkat, nem kell úgy érezni sem, hogy az a helyes, ha a szabadidőnk 100 százalékát együtt töltjük a társunkkal. Tévhit, hogy csak az boldog, és csak annak igazi, bensőséges a kapcsolata, aki minden percet a másikon csüngve tölt. Ehelyett sokkal egészségesebb, ha mindkét félnek vagy egy saját élete is, és képes önállóan a másiktól függetlenül is fejlődni – majd visszatérni a másikhoz abban a biztos tudatban, hogy a másik nem féltékeny a külön töltött idő miatt.

4. El kell fojtani a dühöt és a feszültséget.

Susan Krauss Whitbourne szerint az elfojtás az egyik legrosszabb konfliktuskezelés egy kapcsolatban. Azzal, hogy nem foglalkozunk a problémákkal, - ami egyébként elkerülhetetlen, ha két ember közel áll egymáshoz - az idő múlásával egyre csak nőnek majd, és kezelhetetlenné válnak. Az elfojtás még több elfojtáshoz vezet, ami szakítást eredményezhet. Szóval ne gondolja, hogy az lenne a helyes, hogy a másik felé mindig pozitívnak kell lenni, nem terhelve őt a saját bajokkal. A problémákat fel kell hozni és meg kell tanulni kezelni őket.

5. Esténként soha ne feküdjünk le haraggal!

Már biztosan mindenki hallotta ezt a tanácsot, hogy nem szabad a nap végén úgy lefeküdni, hogy mérgesek vagyunk a partnerünkre, de a szaklap ezt is megkérdőjelezi. A legfőbb érv, hogy este, amikor már fáradtak vagyunk, gyakran lehet olyan szóváltásokba kerülni, amiket az ember nem gondol át, és később megbánja. Igaz, ahogyan fentebb kifejtették, a konfliktus-elkerülés nem vezet előre, de ebben az esetben a legjobb mégis aludni egyet a dologra, és reggel egy csésze kávé mellett nyugodtan, kipihenten megbeszélni a problémát.

6. A partnerünk személyisége már nem változtatható.

Az az elképzelés, miszerint a személyiségünk kőbe van vésve felnőtt korunkra, az egyik leggyakrabban olvasott téveszme a médiában - írja a Psychology Today. Egyesek azt állítják, hogy a személyigésünk már gyermekkorban adott, sőt, a fogantatás pillanatában eldől, milyen tulajdonságaink lesznek. Persze vannak bizonyos tényezők, amelyek befolyásolják a személyiségünket, de a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy az emberek képesek változni. Azzal például, hogy támogatjuk partnerünket, amikor bizonytalan, könnyen terelgethetjük őt a személyiségváltozás útjára. Ugyanakkor természetesen partnerünk is hat ránk.

7.  Idővel minden rendbe jön.

Mint kiderült, ez sem igaz. Az intimitás attól is függ, mennyi munkát rakunk bele a kapcsolatba. Kutatások bizonyítják, hogy a jó kapcsolatok nem csak megtörténnek, hanem tenni kell értük. Ha a dolgok rosszul mennek, akkor addig kell dolgozni rajtuk, míg a kapcsolat nem lesz kielégítő mindkét fél számára – önmagában az idő múlása nem fogja megoldani a gondokat.

8. Ha a szülők kapcsolata rossz volt, akkor a gyerekek párkapcsolata is rossz lesz.

Az elvált szülők gyermekei, illetve a konfliktusos szülők gyermekei gyakran úgy érzik, hogy ez az ő elkerülhetetlen sorsuk is. Ezek az emberek gyakran gondolják azt, hogy nem lesz hosszú, egészséges kapcsolatuk soha, mert otthon sem láttak erre példát. A valóság viszont az a cikk szerint, hogy egy ilyen családból származó egyén lehet, hogy nehezebben tud kialakítani szoros kapcsolatot, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy ez megakadályozza egy bensőséges, egészséges kapcsolat kialakításában. A Florida State University munkatársai kutatást végeztek a témában, és közvetlen összefüggést nem találtak aközött, hogy a szülők milyen kapcsolatban élnek, és aközött, hogy a gyerekek felnőttként hogyan élik meg párkapcsolataikat.