Elég gyakran írnak arról nekünk olvasóink, hogy sehogy sem találnak magunknak párt, akárhogy is keresik az interneten vagy egyebütt. Sokan a másik nemben keresik a hibát, de van, akiben felmerül a kérdés:
lehet, hogy velem van baj?
Hát számukra potenciálisan rossz híre van Melanie Schilling ausztrál életszakértőnek (life coachnak), mert azt mondja, igen, akik nem tudnak érdemi párkapcsolatot kialakítani, pedig szeretnének, azok közül sokan igazából az alábbi 5 problémával küzdenek. Persze igazából hiba ezt rossz hírként felfogni, inkább úgy érdemes olvasni a következő sorokat, hogy ha tényleg talál valamelyik lehetőség, akkor az nem egy katasztrófa, hanem öröm, hiszen végre megvan a gond, megvan, hogy min kell dolgozni, min kell változtatni, hátha hamarosan a helyükre kerülnek a dolgok. Nézzük.
1. Meghatározatlan célok
Ha ön azt sem tudja, igazából mit akar az élettől, akkor tényleg nem lesz egyszerű partnert találni ahhoz, amiről még magunknak se fogalmaztuk meg rendesen, hogy mi legyen. Szórakozás? Szex? Szellemi-lelki-anyagi támogatás? Család? Lelki társ? Ezekből több vagy mind egyszerre?
Felesleges úgy sodródni végig a randizgatáson, hogy akiről úgy néz ki, hogy érdeklődik utánam, azzal beülök valahova egy valamire, mert ne azokkal randizzon, akik pont szembejönnek, hanem azokkal, akik azt képviselik, amire ön vágyik. Ehhez persze tudni kell, hogy mik az elvárásaink az élettől, illetve egy párkapcsolattól.
2. Irreális önértékelés
Huh, de bele van csapva a lecsóba ezzel a második ponttal. Merthogy ez kb. mindennek az alapja: tudnom kell, hogy ki vagyok, milyen állapotban vagyok és mennyit érek. A céljaimat se tudom rendesen meghatározni, ha azzal sem vagyok tisztában, hogy mik az erős és mik a gyenge pontjaim, mik a valós vágyaim és mi az, ami tényleg nem nekem való. Önmagunkat kell ismerni és elfogadni, enélkül a randizás is nagyon nehéz, egy kapcsolat hosszú távon való fenntartása meg még nehezebb.
A szakértő itt különösen azt emeli ki, hogy azzal is tisztában kell lennünk, hogy vagyunk-e egyáltalán olyan állapotban, hogy elkezdjünk randizgatni. Ha még nem zártuk le az előző kapcsolatot, ha valami más fontos zajlik az életünkben, illetve a fejünkben/szívünkben, akkor vagy csak nagyon elővigyázatosan szabad egy kapcsolatba belelépni, vagy inkább egyáltalán nem is érdemes. Előbb ismerjük meg és hozzuk rendbe magunkat, és aztán kezdjünk a kapcsolatba, ne várjuk, hogy majd a másik fog minket jó állapotba hozni.
3. Önkéntelen görcsölés azon, hogy mit nem akarunk
Sokan a társkereső profiljukon kizárólag azt listázzák, hogy ki az, aki ki van zárva, mik a kizáró okok, ki az, aki ne is írjon, ne is álljon szóba velem. Gyakorlatias és praktikus megközelítésnek tűnik, de van pár komoly hátránya.
A szakértő szerint ugyanis ha valamire koncentrálunk, az agyunk azt fogja újra előállítani, vagy legalábbis azt vesszük észre mindenben. Azaz ha azon pörgünk, hogy mit utálunk és mit nem szeretnénk, akkor csak ezt fogjuk bevonzani. Közben pedig lehet, hogy elriasztunk pár olyan személyt, akivel viszont lehetne esély valami szépre és komolyra.
4. Szembeszegülés megváltoztathatatlan dolgokkal
Sokan rengeteg energiát ölnek abba, hogy megpróbálnak megváltoztatni dolgokat, amikre pedig igazából nincs kihatásuk. Van, aki azt szeretné, hogy minden tökéletes legyen a randin, más annak ellenére körömszakadtáig kitart egy kapcsolat mellett, hogy a másik házasságban él egy harmadik személlyel vagy olyan messze lakik, hogy a személyes találkozók irreálisan ritkák.
Amit úgysem tudunk megváltoztatni, azzal két dolgot csinálhatunk: vagy elfogadjuk olyannak, amilyen, vagy otthagyjuk a fenébe. De azon pörögni, hogy bár ne lenne ott a gyerekeinek az anyja/apja, hogy bár lakna közelebb, bár ne inna annyit, bár ne csak a szexre használna… Észre kell venni, hogy ez nem visz sehova, csak újabb és újabb csalódásokat garantál.
5. Önkorlátozó tévhitek
És a végén megint az önismerethez térünk vissza. Sokan olyan negatívumokról vannak meggyőződve önmagukkal kapcsolatban, amik vagy simán kiküszöbölhetőek, vagy egyenesen nem igazak. Erről vagy saját magukat győzték meg, vagy valaki kemény munkával győzte meg őket alkalmatlanságukról. Példák: „nem érdemlem meg a boldogságot”, „én úgyse érdeklek senkit”, „csak akkor leszek kész párkapcsolatra, ha lefogyok/új állást szerzek/jobb lakásba költözöm”, „olyan sok idő telt már el, azt se tudom, milyen szexinek lenni”.
A szakértő azt ajánlja, hogy ha az ember azt veszi észre, hogy ilyeneket hajtogat magának, akkor azonnal meg kell állni, kell venni egy mély levegőt, magunkban megvitatni, hogy ez tényleg biztosan igaz-e, aztán kicsit átfogalmazni vagy pozitívabb összefüggésbe helyezni a gondolatot. Annyi minden korlátozza az embert az életben, ne korlátozzuk még saját magunkat is!