Az ember gyakran nem is sejti előre, mekkora szívás fizikailag lerobbanni: bármelyik végtagunkat eltörni, gipszbe kerülni, ficamot szenvedni, hevederbe zárva létezni, ha csak ideiglenesen is, de részben mozgásképtelenné válni. Ilyenkor az élet gyökerestül megváltozik, gyakran kénytelenek vagyunk táppénzre menni, és olykor a legalapvetőbb mozgásokat (járás, lehajolás, főzelékkavarás, cipőfűzés, stb.) sem tudjuk segítség nélkül elvégezni.
Lerobbanásunk előtt nem feltétlen gondolunk rá, de igenis gondot jelenthet a szexuális életünkben is egy ilyen változás. Az ember ilyenkor kénytelen-kelletlen el kell, hogy viselje a tényt: egyes szexpózok alkalmazása teljesen lehetetlenné válik. Az alábbiakban általunk megkérdezett nők és férfiak vallanak arról, milyen élményük származott a saját vagy partnerük mozgásképtelenségéből.
Ha a lábunk mondja be az unalmast
Térdsérülés esetén rendkívül figyelni kell a tornáztatandó végtag épségére - derül ki olvasónk, a 28 éves Anna visszaemlékezéséből. Anna egyébként elég jó orál-módszerrel kerülte el a nyögvenyelős reszelést, íme: "Egy sérült térdről tudok beszámolni. Az történt, hogy az exem térdét műteni kellett egy régi sportsérülése miatt" - kezdte.
"Hazavittem a kórházból, aztán ugye napokig feküdnie kellett, és tornáztatnom kellett a lábát. Ráraktam a bakost a térdkalácsára, és azt kellett emelgetni 15-ször, 20-szor, naponta többször. Ez csak azért fontos, mert az egyik tornánál már nem bírtam magammal (kb. 2 hete, hogy akkor már nem volt semmi köztünk, mert ugye nyomorék, meg altatták, és mert injekciózni kell a hasa alját véralvadásgátlóval vagy mivel). Szóval nem bírtam magammal, túl közel kerültem az arcához az egyik ilyen tornán, csókolózni kezdtünk, és mondtam neki, hogy akkor most vagy az van, hogy maszturbálok, vagy ráülök az arcára, döntsön. Kért még egy kispárnát a feje alá."
A 32 éves Évának brutális rutinja van a lábtöréses közösülések terén. "Volt egy faszim, aki mindkét karját eltörte, az egyik gipszben volt, a másik, amelyik szebben tört, csak felkötve. Hanyatt fekve csak kicsit szenvedett közben, de elég bizarrul nézett ki, mindenesetre úgy megoldható volt. Én meg egyszer törtem lábat, hanyatt feküdtem, a srác rajtam, és reflexből lendítettem lábat, átkulcsolni a derekát. Szerencsétlenbe jól belerúgtam a járógipsszel, én meg sírtam a fájdalomtól. Szóval lábtöréssel csak hanyatt fekve, viktoriánus asszonyosan."
Ferinek a klasszikus, teljes hosszában begipszelt láb adatott meg. "Amikor legutóbb komolyabban korlátozva volt a mozgásom (gipsz a combomtól a bokámig), nem volt probléma a szex, a jobb kezem így is jól teljesített" - írta nekünk, hozzátéve, hogy a szűkös helyek (autó, zuhanykabin stb.) nem játszanak ilyenkor.
A 25 éves Bettina három pontba szedve fejtette ki véleményét. Az 1. pont a karra vonatkozik, ezt később ismertetjük, de a 2. pont szerint "másodlagos, ám de álló pozitúráknál igencsak hasznos tényező, ha alsóbb végtagjaink is szolgálatra képesek. Ezek hiányában kicsit nehezítve van az egymást kívánók dolga, de természetesen van, akit ez sem tart vissza. Ilyen esetben például vissza lehet térni az 1. ponthoz (ld. két bekezdéssel lejjebb), és kezeink bevonásával könnyedén kompenzálni tudjuk mozgásbeli hátrányunkat."
Ha a karunk fingik ki
Gergő egy hosszabban elhúzódó vállsérülés miatt jobb kéz nélkül maradt. "A műtét után egy unalmas hét következett, amikor óvnom kellett a jobb karom, amit mellesleg egy tépőzáras heveder tartott. Így a misszionárius póz csak ideig-óráig volt kényelmes, és át kellett szokni a kutyára. Túl vonzó nem lehetett az sem, hogy a mérsékelt melegben beizzadtam a heveder alá, ami ugyebár büdös" - írta azóta biztosan illatosabbá vált olvasónk.
"Alapesetben kívánatos, hogy mindkét partner keze elérhető és tettre kész legyen" - írta nekünk a már említett Bettina, akinek három pontba szedett komplett tervéből az 1. pontot idézzük most. Szerinte "a kreatívabb malackodni vágyók egészen biztosan (k)ezek esetleges sérülése esetén is feltalálják magukat, például segédeszközök használatával, vagy másik, egészséges karjuk betanításával és akcióba helyezésével, esetleg nyelvük akrobata mutatványainak előtérbe helyezésével."
Bettina egy harmadik esetet is felvázolt, amit esküdt ellenségünknek sem kívánnánk: "ha kezünk és lábunk is valamely baleset áldozatául esve, nem képes vágyaink kivitelezésére, ám libidónk erre fittyet hányva az egekben tombol". Erre az esetre ő azt javasolja, hogy "finoman kérjük meg partnerünket, hogy áldozza fel ideiglenesen saját igényeit és a mielőbbi felgyógyulásunk érdekében, legjobb tudása szerint segítsen közérzetünk jobbá tételében. (Ezt később javasolt kompenzálnunk.)"
Akik a gipszre gerjednek
Ugyan a cikkünk kissé negatív kicsengésű, vannak akik rengeteg lehetőséget látnak a korlátozottságban. Léteznek gipszfetisiszták, akik képesek magukat is begipszelni - kihagyva a nemi szerveket -, hogy ezzel gerjesszék be magukat és partnerüket. Íme egy videó erről a fétisről, egy festett körmű lábon bemutatva.
Korlátozott pozitúrák
Mindegyik szituációról elmondható, hogy a sérült partner nyugalmi állapotára kell játszani. Magyarán a legjobb az, ha a sebesült ül-fekszik, a másik fél pedig rajta vonaglik. Nők esetében tehát a misszionáriuspóz lehet nyerő, főleg lábsérülés esetén, amikor a lábat igénybe vevő pózok kiesnek. Ha bármelyik fél karjával van gond, akkor a támaszkodós jellegű pozitúrákat kell kerülni.
A klasszikus kutyapóz eléggé hendikepes, mivel az egyik fél mind a négy végtagjával támaszkodik, a másik fél azonban csak a lábát használja, így csak férfi kézsérülése esetén alkalmazható. Hátfájás esetén, de akár lábproblémákkal is bevethető az oldalt fekvős póz, vagyis a kanalazás, amikor kanálszerűen simul egymásba a két fél úgy, hogy a nő háttal fekszik a férfinak.