Magyarországon 2011-ben összesen 578 utcalány került börtönbe, közülük 507-en 1-30 napig tartó elzárást kaptak – tudta meg a Velvet a statisztikát a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületétől. A legtöbbet a borsodi (93 eset) és a Szabolcsban dolgozó lányok (91 eset) ültek. Az évben összesen 1557 prostituált kapott pénzbírságot, a legtöbbet Budapesten (295 eset), Hajdú-Bihar Megyében (239) és Bács-Kiskun Megyében (189). A statisztika szerint Vas megyében alig űzi valaki az ősi mesterséget.
Április 15-étől az 1999-től érvényes szabálysértési rendeletet szigorította a parlament, a helyszíni pénzbírság egy ügyből az eddigi maximum 150.000 Ft helyett akár 450.000 Ft-ra is nőhet attól függően, hány ügye volt addig. A maximum elzárás 60 nap. Aki nem tudja kifizetni a bírságot, ledolgozhatja közmunkásként, hat óra munka ötezer forintot ér minimum. Abból a 2011-es statisztikából kiindulva, amit a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete a napokban kapott meg, közmunkás örömlányokkal lehet teli a város.
.
Egy türelmi zóna van Magyarországon, 12 év után is
Jelenleg a joggyakorlat az, hogy a rendőrhatóság teszi meg a feljelentést a szexmunkással szemben, az ügy pedig bíróságra kerül. Ha a felkínálkozó munkásnőnek nincs érvényes orvosi igazolása, ha rossz helyen ajánlkozik fel, ha úttesten kínálja a testét vagy zaklatva ajánlkozik, a rendőrök előállíthatják tiltott kéjelgésért, ugyanis a törvény szerint szabálysértést követ el. Magyarországon 2000 óta törvény írja elő a türelmi zónák kijelölését, ami a nyugati példákból kiindulva a prostituáltak egybeterelése lehetne. Az elmúlt 12 évben ennek a rendeletnek egyedül a tiszavasvári önkormányzat tett eleget. Budapesten azokon a helyeken dolgoznak az örömlányok, ahol vagy előre egyeztetett az érdekvédelmi egyesület az önkormányzattal, vagy ahol a legtöbben strihelnek.
"A X. kerületi önkormányzathoz fordult az egyik szexmunkás, aki jogkövető akart lenni, és meg akarta tudni, hol dolgozhat a kerületben, az általa gondolt utcára kiállhat-e vagy sem. Hatósági igazolást akart kérni" – mondta a Velvetnek Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke.
A hatósági igazolvány kiválthatná a türelmi zónákat
Az önkormányzattól először azt a választ kapta a szexmunkás, hogy a szervezeten keresztül nem adhatnak ki hatósági igazolványt, csak az egyénnek személyesen, így az egyesület ügyvédjének segítségével az utcalány egyénként is megkereste az önkormányzatot. A X. kerületi önkormányzat végül azzal utasította el a kérelmét, hogy nem rendelkezik ezzel az adattal. "De akkor ki rendelkezik? Hogy mitől védett övezet egy védett övezet, azért az önkormányzatnak ezt tudnia kell. Hogy a területen van-e az egyháznak kegyhelye, oktatási intézmény van-e a környéken, ezt az önkormányzatoknak tudniuk kell." Az egyesület az ügyben megkereste a X. kerületi rendőrkapitányságot is, azonban máig nem kapott választ.
"A probléma az, hogy hiába van a szexmunkás egy olyan utcán, ahol ha körülnéz, nem lát például főútvonaljelző táblát. Ugyanis a mongol nagykövet szakácsának háza is védett övezetnek minősül" – folytatta Földi Ágnes a Velvetnek, és hozzátette, a hatósági bizonyítvány a kommunikáció eszköze lehetne az önkormányzat, a rendőrség, a bíróság és a szexmunkás között. Nem utolsósorban az utcalányok igazolhatnák, hogy az adott területen – ami nem a hivatalosan kijelölt türelmi zóna – felkínálhatják magukat. Előfordul, hogy ha olyan helyen strihel valaki, ahonnan már többször előállították, fel is jelentették, és a bíróság kimondta, hogy márpedig ott kvázi legálisan strihelt, akkor ott tovább űzi az ipart – sokadszorra csak nem mondja azt a bíróság, hogy bocs, mégis tilos.