Azzal büntetni, hogy nincs szex, hosszú távon romboló, ha tudatos, ha nem. A szakember szerint az, aki a szexmegvonással büntet, valószínűleg nem tudja összeegyeztetni a negatív érzelmeit a szexszel. Lassú ultimátum, és két évnél tovább nagyon kevesen képesek így kapcsolatban élni.

"Fél évtől két évig terjedő bomba a szexmegvonás, ami lehet, hogy jól robban, lehet, hogy rosszul. Két évnél hosszabb szexmegvonás után nagyon kevesen tudnak a párkapcsolatban maradni. Az szól mellette, hogy a romboló ereje által lerombolódhatnak olyan dolgok is, amiknek nem is baj, hogy lerombolódtak, és új keretek felépítését célozza. Mint minden krízis és destrukció, veszélyes" – nyilatkozta a Velvetnek Gyimesi Andrea szexuálpszichológus, a Magyar Szexuálterápiás és Párterápiás Egyesület titkára. A szakember szerint a szexuális kultúránknak is köze van a szexmegvonás kényszerítő hatásához. "A szexmegvonás ellen szól, hogy gyakorlatilag egy ultimátum. Olyan kapcsolatok korszakát éljük, nem volt ez mindig így, amikor a szexuális társ egyben a szerelmi és házastárs. A szexnek úgymond működnie kell, van egy ilyen üzenete a kultúrának. És ha nincs szex, akkor a párkacsolat legimitása kerül veszélybe, tehát van egy ilyen kényszerítő ereje, hogy akkor legyen úgy, ahogy én szeretném."

Férfiak és nők is egyaránt megvonják a szexet a másiktól, azonban a férfiaknál ez a fajta érzelmi kommunikáció kevésbé tudatos, és jóval ritkább eset. Férfiaknál sokkal gyakoribb, hogy ők maguk is meghökkennek azon, hogy eltűnt belőlük a szexuális közeledés. "A férfiak sokkal nehezebben viselik, ha az ő szexualitásuk pislákolni kezd, főleg ez a különbség. Míg a nő egészen jól be tudja illeszteni a személyiségébe azt, hogy nincsen szex, valahogy megbirkózik vele" – mondta a szexuálpszichológus, és hozzátette, a szex is egyfajta kommunikáció, és ha a negatív érzelmek a szexben nem kerülnek kifejezésre, akkor választja valaki a szexmegvonást. "Van olyan, hogy érzelmi nehézség miatt összeegyeztethetetlen az, amit ő a szexuális kommunikációban üzenni szeretne. A szex is egyfajta kommunikáció, és ha gyengédség, a szerelem az egyetlen kifejezésre jutó érzelem, akkor amikor a harag vagy a távolság dominál, ezt nem tudják kifejezni, akkor ez valódi ok. Ekkor is úgy néz ki a másik fél számára, hogy ez szexmegvonás, és nem is érdemes elvenni tőle ennek a megélését." Aki nem tudatosan választja ezt a módszert a büntetésre, az nagy valószínűséggel nem tudja összeegyeztetni a szexszel a haragot vagy agressziót, ráadásul az is kérdés, hogy ő maga mennyire tudja elfogadni, hogy büntet.

Elképzelhető, hogy aki megvonja a másiktól a szexet, úgy éli meg a helyzetet, hogy ő a maga módján kommunikálta ezt a másik felé. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy mindketten ugyanazt értik az egyezség alatt. Emiatt egyfajta lassú ultimátum a szexmegvonás, ezért erős a romboló, kényszerítő hatása. A szexuálpszichológus tapasztalata szerint általában egy év szexmegvonás után kérnek segítséget a párok, azonban azt nem lehet előre megjósolni, hogy a káosz, amit a szexmegvonás okoz, jó vagy rossz hatással lesz a kapcsolatra. "Ha valamiért a destrukció segít, akkor nem fognak segítségért fordulni, akkor elérte a rombolás azt, amit szerettek volna. Kihangsúlyozták, hogy ez egy véges történet, és akár veszélyeztetheti is a párkapcsolatot az, ami a szexmegvonás valódi oka."