Stanton Dowd egy sörözés közben olyan jó tanácsot adott egy barátjának, hogy úgy döntött, itt az ideje leírni a maszturbálásról szerzett tapasztalatait. A felesége és több barátja segítségével most a férfiak és a nők is megtudhatnák, hol és hogyan kell ezt kivitelezni.

Mit csinálhat szabadidejében az informatikus, aki annyira ért a maszturbáláshoz, hogy már a barátai is kikérik a véleményét? Ha önt sem hagyja nyugodni a válasz, akkor ismerkedjen meg a Stanton Dowd művésznév mögé bújt férfi művével, aki elmondása szerint egy sörözés közben annyira jó tanáccsal látta el egy barátját, hogy úgy döntött, egy összefoglaló könyv keretei közt osztja meg tapasztalatait a masztiról. Sőt, az emancipáció jegyében nem csak a férfiak tudhatnak meg mindent az ügyről, hanem a nők is életre szóló útmutatásokat kaphatnak önmaguk szeretéséhez, a helyszíntől kezdve a sperma kóstolásáig.

“Nem állítom, hogy a legjobb, és legteljesebb,majd mások csinálnak később jobbat, tőlem most ennyi tellett. De kell. A megközelítés rendhagyó, a mérete is szokatlan, ráadásul sokan még mindig túl prűdek és maradiak ahhoz, hogy merjenek elmélyedni a témában. Ezt is oldani kell kissé. Szomorú, hogy állitólag mi vagyunk a 'fejlett világ', és még mindig a 19. századi maradiság a jellemző“ – mondta a Velvetnek a férfi, aki valóban kissé megmosolyogtató amatörizmussal, de óriási lelkesedéssel hozta össze a 160 oldalasra duzzadt Az önkielégítés gyakorlati kézikönyve címet kapott művét. Ez egyébként két hónapig készült, általában délutánonként pár órás írással és forráskutatással.

Részlet a "Ha megzavarnak..." című fejezetből

Ha ismerősöd, barát, nagyon távoli rokon, szomszéd, idegen, bármi: Egész biztos lehetsz benne, hogy felizgatta a látvány. Pont ugyanazt fogja érezni, mint te ha rányitsz valakire. És te nem találod izgalmasnak, ha egy számodra vonzó nemű ismerősödet önkielégíteni látod? (naná!) Amit ilyenkor tehetsz, csak látszólag nehéz, valójában annyira nem is.

Dowd ezzel kicsit a saját fiatalkorának a hibáit is szeretné kiküszöbölni, hiszen az nem járja, hogy ne mondja el nekünk senki, mit csináljunk egy buszon összejött merevedéssel: “Nekünk még pár felvilágosító anyag jutott, ahol inkább kerülgették a forró kását, csak nehogy véletlenül a nevén kelljen nevezni bármit is, és két tudományos mondattal elintézték a kérdéskört. Minden mást saját magunknak kellett felfedezni. És anno senki nem mondta el, hogy a spontán merevedéssel mit kéne kezdeni, hogy mely nedvek milyen foltot hagynak, stb... Most viszont részben átestünk a ló túloldalára. A pornográfia mindennapos, és a szexuális segédeszközök, piercingek sem számítanak újdonságnak. De még mindig kerülgetik a forró kását, és ezekben a kérdésekben a hallgatás ott okoz hátrányt, hogy a fiatalt nem tanítja meg, hogy hogyan kezelje ezeket a dolgokat.”

A könyv egyébként képanyagában is egyszerű, ennyi spermát és közeli puncit csak a legklasszikusabb pornófilmekben látni. A szerző elmondása szerint akkor lenne igazán elégedett, ha tényleg kézről kézre járna a műve. Nagy vállalás, hiszen elég kevés önfelfedező tinire jellemző, hogy elolvas 160 oldalt arról, hogy pontosan hova kéne lőnie a nedveit, mi az a prosztatamasszázs, és hogy érdemes intimpiercinget csináltatni – ez utóbbi egyébként Dowd személyes tapasztalataiból építkezik.

Részlet a "Sperma lövellési módjai" című fejezetből

Jó játék (főleg fiatal korban) lemérni, hogy mennyire megy messzire így. Nem meglepő a 70-90 centi sem. Ez hasznos tudás, főleg, ha idegen helyen önkielégítesz. A másik véglet a csorgatós megoldás. Elérhető, hogy főleg csorogjon, és minimális távolságra lövelljen. A trükk mindössze annyi, hogy amikor érzed, hogy kezd jönni, hagyd abba az ingerlést. Ekkor nem annyira erősen préselnek az izmok, és a nyomás sem lesz akkora. A bő ondó mennyiség ekkor rögtön csorogva, elég testes kiömlésbe kezd. Ahogy két ilyen kiömlés megtörtént nyugodtan izgasd tovább, mert a nagyja már távozott, a többi igen kicsi bugyogással fog távozni. Ezzel a módszerrel zsebkendő nélkül szinte nyom nélkül bele lehet csorgatni a spermát mondjuk egy WC-be.

A véletlenül épp 69 fejezetből álló könyvet olvasva néha kifejezetten úgy tűnik, hogy egy masszív recskafüggő írta, hiszen láthatóan a tinédzserek önfeledtségével ír a témáról, de erről úgy tűnik, nincs szó valójában. “Zsúfolt az életem, a nemi életemet inkább a feleségemmel élem, amíg más akadály nem lép fel, ami a hölgyeknél ugye rendszeresen előfordul. Tehát meglehetősen szorgos hétköznapok jellemeznek, és párkapcsolatban élek, tehát ez a magányos elfoglaltság sokkal ritkább már, mint anno fiatal srác koromban. De azt hiszem, ez igy természetes, ez igy van rendjén” – avatott be minket házi szokásaiba, hozzátéve, hogy azért civilben sem napi téma a társaságában a rejszolás, de ha problémák vannak, azokat nyíltan meg szokták beszélni.

Az önkielégítés gyakorlati kézikönyve első ránézésre sokkal nagyobb hülyeségnek tűnik, mint amekkora. Stanton Dowd nem fog ezért díjat kapni, és véletlenül se próbáljunk belőle helyesírási normákat átvenni, de még így is klasszisokkal közelebb áll a valósághoz, mint bármi, amit általános iskolában kapunk felvilágosítás címén. Csak hát ameddig 160 oldalt elolvasni egy megerőltetőbb időtöltés, addig ügyefogyottan, szakszerűtlenül és elővigyázatosság nélkül kiverni egy pár perces pornóra percekbe telik.

Stanton Dowd ingyenesen elérhető nagy művét itt töltheti le.