A Káma Szútra a méretben kereste a nemi összeillést, Da Vinci szerkezeti skicceket készített, a XX. század elején laborban figyelték a szexelő párokat, ma pedig ultrahanggal fedezzük fel, hogy mi történik a szex közben odabenn.

Itt a szerkesztőségben beütött az uborkaszezon, így ha Gáspár Győző épp nem lesz parasztgazda, vagy Jacko nem villant gyereket, van időnk elgondolkozni az élet nagy kérdésein. Például azon, hogyan illeszkedik a pénisz a vaginába. Ne hápogjon felháborodottan, ez igenis egy fontos kérdés, ami évszázadok óta foglalkoztatja a gondolkodókat.

Réges-régen

Az ősi indiai szextankönyv a Káma Szútra szerint a válasz a nemi szervek méretében rejlik. A férfi lingája nagysága szerint lehet nyúl, bika vagy csődör, nő jónija szerint pedig őztehén, kanca, vagy nőstényelefánt. A könyv három egyenlő egyesülésről emlékezik meg (nyúl-őztehén, bika-kanca, csődör-elefánt), ilyenkor mindkét fél elégedett a partnerével, míg ott, ahol nincs meg az egyensúly, valaki biztos hoppon marad.

Egy Michael J. Foxot is megszégyenítő időugrással máris 1493-ban vagyunk, ahol Leonardo da Vinci az elsők között készít anatómiai rajzokat a közösülésről. Innentől fogva a nyugati tudósok figyelme, így most a miénk is, a tökéletes szex kereséséről, a fiziológiai működés irányába fordul. Da Vinci rajzaihoz halott modelleket használt, ami egyrészt klassz, mert őket lehetett boncolni, másrészt viszont túl merevek voltak, akár egy misszionárius pózhoz is.

Rajzairól kihagyta a prosztatát és petefészkeket

Bármilyen lelkes úttörő is volt Da Vinci, nem végzett pontos munkát. Rajzairól kihagyta a prosztatát és petefészkeket, és az aktus ábrázolásával is elcsúszott egy picit. Elképzelése szerint a pénisz szex közben mélyen a méhbe fúródik, majd hegyével egy zárószerkezetbe csatlakozik. Akár az űrhajó a dokkolóba.

Százötven évvel később J. B. Sinibaldus, római orvos megírja "Genantropoeia" című átfogó tankönyvét, amiben szót ejt a szexuális anatómiáról és a szexuális ingerlésről is. Harminc évvel később Anton van Leeuvenhoek megpillantja az első emberi spermasejtet, de ez most egyáltalán nem érdekes. Ahogy az sem, ami következő néhány száz évben történik. Meleg és feminista jogok, szexuális elmebetegségek és Sade márki, genetika és hormonkutatás, de senki egy szó sem szól arról, hogy mi történik szex közben.

Nézzünk szexet élőben

Robert Latou Dickinson

Aztán a XX. század elején egyszer csak jött Robert Latou Dickinson nőgyógyász, aki miközben egy szexanatómiai atlaszon dolgozott, egy tölcsér segítségével felfedezéseket tett a vaginában és gyorsan megcáfolta Da Vinci elméletét.

A következő lépcsőfokot John B. Watson, a pszichológia behaviorista atyja tette, aki az emberi viselkedést ingerekre történő válaszként fogta fel. Watson viszonyt folytatott 19 éves tanítványával, Rosalie Raynerrel és egyes források szerint a pár szisztematikusan rögzítette a lány fizikai reakciót szex közben. Ha mindez igaz, akkor ők voltak az első ellenőrzött körülmények között szexelő pár, bár ezzel a pszichológus nem járt jól. Felesége megtalálta az anyagot és jól fel is használta a válóperük során.

Behaviorizmus

A behaviorizmus 1913-ban létrejövő pszichológiai irányzat. Képviselői szerint a tudományos pszichológia csak az objektíven megfigyelhető adatokkal dolgozhat. A környezeti ingerek (stimulus) és a rájuk adott reakciók jellegzetességeinek és törvényszerűségeinek feltárásával foglalkozott. Az 1950-es évek közepéig az amerikai pszichológia meghatározó irányzata volt. forrás: Wikipédia

1932-ben Ernst Boas és Ernst Goldschmidt egy szexelő pár pulzusszámát rögzítették, de publikációjukban mégsem az orgazmus utáni 146 bpm volt az izgalmas, hanem a többszörös orgazmus jelenségének hivatalos bevezetése. A szexelő párok laboratoriumi körülmények közötti megfigyelése a 60-as években Masters és Johnson nagyszabású vizsgálatában bontakozott ki teljesen, ahol közel hétszáz résztvevő sikoltozását hallgatták jegyzetelve fehérköpenyes emberek. A vizsgálat egyik fontos eredménye az lett, hogy ejakuláció után nem szabad piszkálni a péniszt, mert az fájdalmas lehet.

Gépekkel felfegyverkezve

Mágneses rezonancia vizsgálat (MRI)

Orvosi képalkotó eljárás. Erős, állandó mágneses térben a szervezet folyadék-részecskének mozgását figyeli és alakítja képpé. Segítségével az emberi szervekről részletes szerkezeti információ nyerhető.

A 90-es években Pek Van Andel holland pszichológus kíváncsi lett, mit lát, ha egy párt MRI-be küld szeretkezni. Azon túl, hogy kiderült, a vizsgálati alanyok szégyenlősek, ha mágneses térben kell szexelniük, így több lankadt kuki is nehezítette a kísérletet, arra is rájöttek, hogy a pénisznek jókora gyökere van: körülbelül kétharmada a látható faroknak. Ha nincs MRI, akkor azt sem tudjuk meg soha, hogy a pénisz (gyökerestül) szex közben bumeráng alakú.

Aztán néhány évvel ezelőtt jött Jing Deng, egy londoni szívkórház kutatója, és kifejlesztett egy új technológiát, amivel képes megfigyelni az anatómiai képletek mozgását, például a szívet, dobogás közben. A 4D-s ultrahanggal először egy éppen erektáló péniszt vizsgált, aztán megnézett egy párt is, dugás közben. Megfigyeléseivel egy rakás eddig rejtett információt nyerhet különböző betegségek, kellemetlen állapotok hátteréről, például a Peyronie betegségről vagy a fájdalmas közösülésről.

Peyronie betegség

A betegség lényege a pénisz barlangostest falának olyan hegesedése, mely merevedéskor a heges csomó irányába görbíti a péniszt, mivel ez a rész nem nyúlik. A merevedés az esetek kétharmadában fájdalmas. A görbület derékszögnél nagyobb szöget is elérhet, és közösülési képtelenséggel járhat. forrás: házipatika.com

Ez minden, amit eddig tudunk. Akarja látni videón is?