Japánban 1999-ben legalizálták a fogamzásgátló tabletták használatát, mindössze negyven évvel később, mint a nyugati társadalmakban. A hölgyek azonban nem tanúsítottak különösebb érdeklődést a vívmány iránt, és ez az azóta eltelt öt évben sem változott: Japánban ugyanis nem a nő dolga a védekezés.
Becslések szerint Japánban a 28 millió 15 és 46 év közti nők mindössze 1,3 százaléka, 370 ezer hölgy használ fogamzásgátló tablettát, míg az USA-ban ez az arány 15,6 százalék. A japán nőjogok képviselőit is meglepte, hogy a tabletták 1999-es engedélyezése után - amely négy évtizedet késett a nyugati kultúrákhoz képest - a japán hölgyek nem éltek azonnal a felszabadító lehetőséggel annak ellenére sem, hogy a tabletta sokkal biztonságosabb és hatásosabb, mint a hagyományos fogamzásgátlási módszerek. A tabletta bevezetése utáni harmadik évben az az Egészségügyi Minisztérium készítette felmérés szerint a nők 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy soha nem élne ezzel a lehetőséggel, és csak 20 százalékuk adta meg az esélyt arra, hogy talán kipróbálja majd egyszer.

Miért nem?

"Japánban nem túlságosan népszerű és elterjedt az a felfogás, hogy a védekezés a nők feladata volna" - mutatott rá Kunio Kitamura nőgyógyász és a Japán Családtervezési Szövetség igazgatója az egyik lehetséges okra. Szakértők szerint az is tényező lehet, hogy - mivel a tabletta gyógyszernek minősül - a fogamzásgátlót tilos reklámozni, de természetesen más faktorok - konzervativizmus, bizonytalanság, aggodalmak - is befolyásolják a nők érdeklődését.

Yuriko Marumoto tokiói nőgyógyász szerint a nők közt egyelőre eléggé alacsony a tabletta elfogadottsága, de ez a szám - ha lassan is bár, de - növekszik. Szerinte egyre inkább elhalványulnak azok a társadalmi stigmák és félreértések is, amik azt tartják, hogy a tabletta használata okvetlenül hízáshoz, vagy későbbi terméketlenséghez vezet. Marumoto azt állítja, hogy a tablettára áttérő nők "a szájról szájra terjedő kedvező hírek hatására döntenek úgy, hogy kipróbálják ezt a módszert, aki pedig már egyszer tapasztalta, úgyis megszereti".

És akkor hogy?

Mindazonáltal a legtöbb nő azt állítja, elégedett a jelenlegi fogamzásgátlási módszerekkel: a kondomok teszik ki a születésszabályozási piac 80 százalékát, ezután következik népszerűségben a megszakított közösülés és a spermaölő zselé. Alacsony viszont a tinédzserkori terhességek száma, és az abortuszoké is folyamatosan csökken: az 1990-es 460 ezerről 2002-re 330 ezerre. Az óvszerhasználat emellett hatásosan gátolja a nemi úton terjedő betegségek - köztük az AIDS - továbbadását is, így sok szakértő nem is tartja problémának, amiért a nők nem tablettával védekeznek.

Kevés tiniterhesség, alacsony HIV-fertőzöttség

"Ha egyre több ember tér át a tablettára Japánban, nyilvánvalóan egyre több HIV-fertőzöttünk lesz" - indokolja Takuya Togawa, az Egészségügyi Minisztérium járványügyi biztosa. "Mivel a tablettahasználók száma egyelőre alacsony, nem igazán tartunk a HIV terjedésétől. Nem jelent akkora problémát, mint például a SARS, vagy a madárinfluenza."

A kormány sem igazán szentel túl nagy figyelmet a fogamzásgátlási programoknak: Japán elöregedő társadalma és az ebből származó gazdasági nehézségek fenyegetésében inkább minél több gyermek vállalására próbálják kapacitálni a fiatalokat. Egy házaspárra jelenleg kevesebb, mint két gyermek jut, ez az oka annak, hogy Japán népessége - és ezzel az adófizetők száma - folyamatosan fogy.