Aki édesdeden hempergő, egymáshoz dörgölőző, önfeledten játszó, macskaszerűen viselkedő párducokat lát, biztos lehet benne, hogy hamarosan szexelni is fognak az állatok. Ugyanis nász idején viselkednek így, vérszomjas ragadozó természetüket meghazudtolvaa párducok és általában a nagymacskák. A nősténynek nonverbális eszközökkel jelzik a hímnek fogamzókészségüket, nehogy az más egyeddel kezdjen foglalkozni.
Tucatnyi menet órákon át
Mert a nagymacskák poligámok, a hímek, ha alkalmuk van rá, több nősténnyel is párosodnak egyszerre. Ez nem okoz számukra gondot, alighanem ők a szexuális teljesítőképesség bajnokai. Órákon át, tucatszor képesek párzani, s annyira nem unják meg egymást, hogy másnap, harmadnap is folytatják a pásztorórát, ha eljön az együttlét ideje - avatta be az intim titkokba a Velvet olvasóit Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője.
Maga a párzás általában úgy történik, hogy a nőstény hason fekszik, a hím pedig hátulról a hátára mászik. Az aktus csak egy-két percig tart, a nőstényeknek mégsincs okuk panaszra, hiszen az akcióra egy-két órában akár tucatszor is sor kerülhet, és a párzások csaknem mindannyiszor ejakulációval is járnak.
A budapesti párducok már udvarolnak
Arra, hogy a nagymacskák mit művelnek egymással, a Fővárosi Állat- és Növénykert perzsa leopárdjai szolgálnak jó példával, ugyanis a napokban is aktívan udvaroltak egymásnak. A perzsa leopárdok a természetben hóval is találkoznak, ezért a szaporodást általában úgy időzítik, hogy a párzás a téli időszakra essen, mert így a kölykök tavasszal jönnek a világra.
A kutatók szerint a szokatlan szexuális aktivitás az "indukált ovuláció" jelenségével függ össze. Ennek lényege, hogy amikor a nőstény már hajlandó a párzásra, a tüszőrepedés még nem zajlott le, így az állat nem is fogamzóképes. Az ovulációt az ismételt párzások indítják be, és így termékenyül meg végül a petesejt.
Vak macskabébik
A nagymacskák általában kétéves korban érik el az ivarérettséget, de jellemzően csak 3-4 évesen néznek családi örömök elé. A nőstények többnyire 18 havonta hoznak világra egy-egy alomnyi utódot, bár ezt az időjárás, és számos más tényező is befolyásolhatja. Ha például egy anyaállatnak idő előtt elpusztulnak a kölykei, akár néhány héten belül újra az ivarzás jeleit mutathatja. Utódaik nem valami fejlettek, három-, vagy négyhónapos vemhességi idő elteltével vakon jönnek a világra.
Nagyon ritka, nagyon védett
A perzsa leopárd (Panthera pardus saxicolor) a leopárdok - vagy más néven párducok - legnagyobbra növő alfaja. Nemcsak Iránban, hanem Irak, Afganisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán, valamint Örményország területén is őshonos. Élőhelyén veszélyeztetett állatnak számít, vadon élő állományát kevesebb, mint kétezer egyedre becsülik. Éppen ezért a perzsa leopárd az első függelékben szerepel a védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezmény listáján.
A világ állatkertjeiben mintegy 160 perzsa leopárd él, közülük valamivel több, mint száz az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által életre hívott tenyészprogramjában részt vevő állatkertek lakója. A Fővárosi Állat- és Növénykert - egy tenyészpár beszerzésével - 2003-ban csatlakozott a programhoz.
A nőstény perzsa leopárdok 90-105 napos vemhességi idő után hozzák világra utódaikat, a kölyök száma ellésenként egy és hat közötti. A perzsa leopárd kölykök szeme tíz napos koruk után nyílik ki, három hónapig élnek anyatejen, és általában hároméves korukban válnak ivaréretté. A természetben mindössze 7-9 év az átlagos élettartamuk, de az állatkertekben akár a 21-23 éves kort is megérhetik.