A Síp utcában nemrég megnyílt SM's Kávézó és Étterem első látásra nem sokban különbözik egy normál étteremtől: a fa tonett székek simán elmennének egy egyetemi kávézóban, de ugyanilyen lakk-kanapéba süppedve akár egy menő lounge-ban is kortyolgathatnánk a mojitót. A vörös és fekete falakon függő fétisképek, a nyakörves-neccharisnyás pincérlányok nem túl szolid munkaruhája és persze a ketrecben figyelő lekötözött plüssmaci azért jelzi, hogy itt másról is szó van. Aztán a galérián további árulkodó jelek utalnak arra, hogy nem egy szokványos vendéglátóipari egységben járunk, hanem Budapest első exkluzív "extrém", vagyis szado-mazo és fétis kávéházában és éttermében.
Ide fel lehet venni a lakknadrágot
"Régi vágy volt, hogy legyen egy saját helyünk, ahol lehet extrém ruhákban létezni anélkül, hogy az bármilyen lenézést, kinézést, átnézést váltana ki" - magyarázzák a hely tulajdonosai, miért is érezték úgy, nyitni akarnak egy ilyen éttermet Budapesten. Gyarmati Dorottya és Török István azt a helyet hiányolták, amely összefogja a szado-mazo és fétis szubkultúrának a tagjait.
"Minden nagyvárosban van egy hely, ahol az extrémek összegyűlhetnek anélkül, hogy kiégetnék a lakkszoknyájukat, vagy éppen melegnek néznék őket. Van olyan ismerősünk, akik nagyon szeret lakkruhákban járni, de nem tudja hova felvenni a nadrágját, mert melegnek nézik" - mesélik.
A hely egyébként nem a szexről szól. Illetve nem elsősorban: "Nem ronthatunk ajtóstul a házba, mint az amszterdami vagy a berlini kollégák" - véli Török István. "Külföldön van sötét szoba, szexuális játékokhoz tartozó cuccokkal, ahol a kedves vendégek egy picit fenekelgetik egymást, aztán visszamennek a kávéjukhoz. Mi nem ilyet szerettünk volna. De a képek azért sugallják, hogy a fétisműfaj a látóterünkben van" - mondja Gyarmati Dorottya. És valóban.
Itt nincs eldugott pincehelyiség az orgiába torkolló fenekelésekhez, csak Andráskereszt a falon és vaskarikák az asztalsarkakon, a hétvégi szadomazo- és fétisbulikhoz. Napközben pedig teljesen normális étteremként és kávézóként funkcionál a hely, komolyzene szól, lehet enni-inni, kávézni, ismerkedni a betérő extrémebb arcokkal vagy éppen az itt ebédelő nyugdíjas nénikkel. De a hétvégi bulik előtt azért behúzzák a lakkfüggönyt a földig érő üvegablakokon.
"Fontos a diszkréció, sokan nem vállalják fel az ilyen jellegű vonzalmaikat" - mondja Gyarmati Dorottya. Ők például nem tartoznak a titkolózók közé: Török István csatos bőrnadrágban, tulajdonostársa pedig bőr boleróban, pink szaténszoknyában, szegecses nyakörvben, telitalpú platformcipőben, denevérmintás harisnyában, testén egy fél ékszerboltra elegendő ezüstékszerrel, koporsót formázó kistáskával a kezében kísér minket körbe az étteremben. És nem csak az interjú kedvéért öltöztek fel így: mindenhova így járnak, Gyarmati Dorottya még az egyetemen is dark goth fétis-viseletben vizsgázott.
Nem verik a mellüket
"Egy olyan helyet szerettünk volna, ami könnyen elérhető, de mellékutcában van. Nem akartunk kiállni a főútra és ököllel verni a mellünket, hogy igen, mi nyakörvet hordunk" - mondja Gyarmati Dorottya.
Ennek ellenére a kuruc.infó mégis kiszúrta magának a helyet: "A kurucinfó azért megtalált minket, hogy buzik is meg zsidók is vagyunk, mert ugye a hetedik kerületben nyitottunk meg" - meséli Török István, de ezenkívül nem tud tiltakozó vagy felháborodott véleményekről. A környék is toleráns, mondja.
Mókás és idegen
A régóta a szado-mazo szubkultúrában mozgó tulajdonok szerint a magyar közönség általában "mókásnak és idegennek" tartja ezt a világot. "Persze füttyögnek utánam, nem mehetek végig az utcán úgy, hogy ne nézzenek meg, mint azt tehetem például Londonban, Berlinben, Amszterdamban. Az éjszakai, buliba induló közönség rosszabbul veszi a lapot, azt gondolják, hogy rögtön mennem kellene fenekelni" - meséli a magyar toleranciáról Gyarmati Dorottya.
Bár Budapest még tényleg nem tart ott, mint például Lipcse, ahol szado-mazo fesztivált tartanak, bulikkal, vásárokkal, operaelőadással, állítólag nálunk is komoly közösség létezik. "Amikor 30 ezer ember ugyanúgy néz ki, mint mi, az nagyon nagy élmény" - mesélik a lipcsei fesztiválról. De szerintük már nálunk is egyre szélesebb körben ismertebb lesz a fétis-világ, mert az új trendeknek, például az emo-őrületnek köszönhetően egyre kevésbé számít kuriózumnak. "Minden szülő kezd tisztában lenni ezzel, a gyereke elég nagy eséllyel belesik ebbe és szöges karkötőt hord. A mainstream divat mindig is átvett a fétistörténetekből" - teszi hozzá a tulajdonos.
"Ez sokkal kevésbé veszélyes, mintha valaki a drogdiszkóban megismerkedik valakivel. Ott aztán bármi lehet. Itt pontosan megvannak a szabályok. Ez a hely alapvetően nem alkalmas arra, hogy orgiákat rendezzünk. De nem is akartuk ezt" - mondják.
Fehér, fekete, szürke
Ha már a szabályokról volt szó, azt is megkérdeztük, mi az a viselkedés, ami még itt is túlzásnak minősül. "Háromféle színkódunk van: a fehér azt jelenteni, valaki csak nézelődik, de nem vesz részt a játékban, a fekete azt, hogy nagyon is benne van a fenekelésben, adni és kapni is szeretne - attól függően, hogy melyik karján van a karszalag, a szürke pedig arra utal, hogy valaki csak a kikötözést kedveli. Ezekkel tisztában vannak a vendégek, a törzskártya mellé a házirendet is megkapják, de ezek általában ismert szabályok. Ha valaki ezeket megszegi, mehet" - mondja Török István. Mint minden rendes szórakozóhelyen, kidobóemberek itt is vannak.
Később a galéria felé vesszük az irányt, itt az asztalok sarkain fémkarikák lógnak: ide lehet kötni a partnert, ha éppen nyakörvben érkezett és rosszalkodni szeretne. Az András-kereszt és a bőr térdelőpad szintén a szexuális játékok kellékei: "Ezen fenekelni lehet, vagy éppen bármi mást, a magasságot úgy állítottuk be, hogy mindenkinek megfeleljen" - magyaráz Török István. A vendégeket öltöző is várja: itt lehet átvedleni kiskosztümös marketingesből szado-mazo dominává. A pincéreknek a nyakörv, a neccharisnya, a lakkszoknya kötelező, de nem sajnálják, sőt. Hiszen azt hordhatják, amiben a legjobban érzik magukat.
A földszintre visszaérve már vár minket a cézár saláta meg a grillezett gomolya, amit Szado-Maci figyelő tekintete mellett fogyasztunk el. Ebéd közben aztán Gyarmati Dorottyától azt is megtudjuk, hogy miért választották pont a fehér plüssmacit az étterem kabalaállatkájának: "Nem durcás, hanem mosolyog, még úgy is, hogy ketrecben van, bőrszíjakkal kikötözve".