Az őszi párzási időszakban szarvasbikák áldozatául eshetnek a menstruáló nők a magyarországi erdőkben. A jelentős testi túlerőben lévő hímek komolyan megsebesíthetik, aki ellenáll közeledésüknek, igaz az is, aki nem.
Nőkre veszélyes
Mindez olyannyira nem vicc, hogy a szarvasokkal foglalkozó állatkerti és vadasparki gondozók munkavédelmi könyvében szerepel is a szarvasbika, mint veszélyforrás. Épp ezért a nehéz napokon nők nem mehetnek a fogságban tartott szarvasok, különösen a dámvadak közelébe.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője szerint a szarvasok társadalmi berendezkedésében és nemi életében kell keresni a jelenség okait. A bikák ugyanis háremet tartanak fenn, amelyet vehemensen védelmeznek. De csak a fogamzás időszakában. S hogy ez mikorra is esik, azt a szarvasbika a nőstények feromon-kibocsájtásából dekódolja.
Integrációs vágy
A nők pechére a felajzott hím hajlamos összekeverni az embert a szarvassal, így a szagok alapján a menstruáló nőket is háreme részének tekinti. Nem csoda, hát, ha megkergeti és bökdöséssel, rugdosással próbálja rábírni a szorult helyzetbe került gondozónőket vagy az eltévedt kirándulókat, hogy térjenek vissza a csapatba és foglalják el helyüket a háremben.
Nem mindenki szexelhet
A szarvasbikák gondolkodását egyébként alapvetően a szex határozza meg. Sőt, életciklusaikat is szexuális tevékenységük alapján lehet felosztani. A szarvasbikák minden vágya, hogy összetereljenek maguknak egy alkalomadtán szexre kapható nőstény csapatot. Ez azonban nem olyan egyszerű, mint ahogy első pillanatra tűnik. Korántsem liberális az állatvilág, sőt. Nem mindenkinek jut ki a jóból.
A szexért meg kell küzdeni a konkurens hímekkel, akik szintén nagyon motiváltak. Csak a legerősebbek kapják meg a párzás lehetőségét, és ők sem élethosszig. Amint színre lép egy fiatalabb, rátermettebb, cölibátus lesz az osztályrésze a korábbi háremtulajdonosnak, aki megszégyenülten elbujdosik. A lúzerek és gyengék pedig sosem jutnak szexhez.
Gyávák és szexmániásak
Egyrészt mert az erősebb hím ellátja a bajukat, ha valami rosszban törnék a fejüket, másrészt a nőstények a győztes hím körül szeretnek csoportosulni, hogy a domináns hím legyen a leendő borjuk apja. Vele szemben engedelmesek, a bika, amikor csak kedve szottyan, bármikor meghághatja őket.
A szarvasbikák ráadásul mégcsak nem is családcentrikusak. Csak addig érdeklik őket a nőstények, amíg fogamzóképesek. A párzási időszak végén faképnél hagyják a felcsinált arákat. Ha pedig vadászok vagy ragadozók lepik meg a csapatot a mézeshetek idején, a hímnek esze ágában sincs testével védelmezni a hárem tagjait, inkább menti a bőrét gyáván.