Úgy tűnik, ha közel kerülünk egy emberhez, az agyban nagyban csökken a másik személyiségének és karakterének pontos és reális megismerésére szolgáló törekvés. Ráadásul a vizsgálatok szerint a másik tulajdonságainak negligálása nem csak a romantikus szerelmet, de az anyai szeretetet is jellemzi.
Az anyai érzés is szerelem
Azaz mindkettő elnyomja azt az idegi aktivitást, amely más emberek kritikai, szociális felbecsüléséért és a negatív érzésekért felelős. Ez utóbbit úgy tesztelték, hogy 20 fiatal anyának képeket mutogattak saját gyermekéről, más ismerős gyerekekről és felnőtt barátokról. A vizsgálat során úgy találták, a nőkre hasonló agyműködés jellemző saját gyermekeik látványakor, mint amit már korábban megfigyeltek a szerelmes nőkön. Az agyban mindkét állapot eufóriaszerű érzést vált ki - ami egyébként emellett létrejöhet még étel, ital, sőt pénznyeremény hatására is.
A tanulmányok megállapították továbbá, hogy mindkét állapot olyan hatást vált ki az agyban, amely hátráltatja a negatív ítélethozatalt. Érdekes módon egyébként ilyen irányú állatkísérletek is hasonló eredményt hoztak.
A túléléshez kell
"Az agy tehát mind a szerelmet, mind az anyai szeretet pozitív dologként fogja fel, és ez nem csoda, hiszen mindkét dolog rendkívül fontos a faj fennmaradása és az öröklés szempontjából" - mondta el dr. Andreas Bartels, a kutatás egyik vezető orvosa. "Úgy gondoljuk tehát, hogy az emberi szeretet egy olyan mechanizmust használ, amely azáltal győzi le a szociális távolságot, hogy inaktiválja az agy negatív érzéseit és kritikai szempontjait. A szerelemérzet pedig motiválja, és felvidítja az embereket."
A kutatás azonban mégis feltárt egy különbséget a szerelem, és az anyai szeretet között. Ugyanis csak a szerelem vált ki magasabb aktivitást a hipotalamuszban, ami az izgalmi állapotot kontrollálja.