Egy québec-i kisváros 312 gyerekét figyelték 1986 óta, óvodás koruktól egészen 23 éves korukig, hogy megvizsgálják, milyen összefüggés van a szexuális élet korai megkezdése és a kortárs csoportok elutasító viselkedése között – írja a Canadian Press.
„A lányok többet szenvednek a negatív szociális tapasztalataik miatt, mert nekik általában fontosabbak a szociális kapcsolatok, és többet szenvednek, ha egy kapcsolatuk rossz irányba terelődik” – mondja Mara Brendgen a kutatás vezetője, és egyben az Université du Québec pszichológia professzora.
A kutatók azt találták, hogy azoknál a gyerekeknél, akikkel az általános iskolában kiabáltak, élesen kritizálták őket, vagy zavarba hozták őket a tanáraik, megnövekedett annak a kockázata, hogy kifejezetten fiatal korban kezdenek el szexuális életet élni.
„Gyakran ugyanaz a gyerek, akiből bűnöző lesz, drogozik, ugyanaz ugrik bele kockázatos szexuális kalandokba” – folytatja a professzor. A 14 évesnél fiatalabb, szexuálisan aktív lányok általában jobban ki vannak téve annak, hogy egyszere több partnerük van, ami megnöveli annak a kockázatát, hogy teherbe esnek, vagy elkapnak valamilyen szexuális úton terjedő betegséget.
A tanulmány, amit az American Journal of Public Health októberi számában publikáltak kitér arra is, hogy azoknak a gyerekeknek, akiket a társaik sokat piszkáltak, vagy kritizáltak, általában kisebb az önbecsülésük.
Brendgen azt mondja, hogy a lányok egy része azért vágott szexuális kalandokba, hogy az önbecsülésüket megpróbálják helyretenni.
Az, hogy kit piszkálnak, a kutatók szerint nem véletlenszerű. „Nem találomra megy. Ezeknek a gyerekeknek a viselkedésében van valami közös vonás, ami kiváltja a tanáraik, vagy a társaik negatív viselkedését”. Brendgen szerint a diákok 10-15 %-át utasítják el a tanárok, és ugyanennyit a kortársak. Összesen tehát mintegy 20-30 %-ot.
„Bizonyosan vannak olyan szituációk, amikor bizonyos fiatalokat kipécéznek maguknak a társaik” – mondja Neil Guilding, egy montreáli fiatalokat segítő centrum munkatársa.
Guilding is úgy véli, hogy az elutasítás növeli annak a kockázatát, hogy valaki elkezd drogozni, vagy bűnöző lesz belőle. „Szerintem az iskola nagyon magányos és ijesztő hely is lehet” – folytatja Guilding.
„A tanároknak sokkal több továbbképzésre van szükségük, de több támogatásra is abban, hogy hogyan kell bánni a problémás gyerekekkel” – mondja Brendgen, aki szerint a tanárok figyelmét fel kell hívni arra, hogy egy diákhoz való negatív hozzáállásnak milyen potenciális következményei vannak.
„A gyerekek oldalát figyelve fontos lehet a célzott beavatkozás, hogy segítsünk nekik pozitív kapcsolatokat kiépíteni a tanáraikkal és az osztálytársaikkal” – fejezi be mondandóját a pszichológusnő.