horoszkóp

Hatszázezer embert fenyeget a fuzáriumgombával fertőzött gabona

2009.06.22. 14:05 Módosítva: 2009.06.22. 19:27
Egy ötéves szegedi kislányt cisztával műtenek, mert fertőzött gabonából készült ételt evett. Szegedi kutatók évek óta figyelmeztetik a hatóságokat, hogy a fuzáriumfertőzés felborítja a hormonrendszert, ami korai serdülést, nemzőképtelenséget és rákot is okozhat. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal szerint a felnőtt magyar lakosság 5-10 százalékát érintheti a fertőzés, ami az élelmiszerbiztonsági előírások betartásával megelőzhető lenne. A szegedi kutatók szerint az eddigi legnagyobb élelmiszerbotránnyal nézünk szembe.

Egy ötéves szegedi kislány menstruálni kezdett és mellében csomókat találtak. Az óvodás lányt hamarosan cisztával műtik, orvosai szerint betegségét fertőzött gabonából készült élelmiszer okozta - számolt be a hírről a Délmagyarország információi alapján a Poronty. A hormonproblémákat a nem megfelelően kezelt, fuzáriumgombával fertőzött gabona okozta.

A fuzárium nemzetségbe tartozó penészgombák egészségre veszélyes toxinjait három csoportba sorolják (mikoösztrogének, trichotecének, fumonizinek). A különböző méreganyagok különböző hatással vannak a szervezetre, a hormonrendszer működésének megbomlásáért a fitoösztrogén a felelős. A fitoösztrogén nőgyógyászati elváltozásokat okoz, befolyásolja a nemzőképességet és rákos megbetegedést válthat ki.

A beteg kislány kezelőorvosa, Szűts Péter az MR1 Kossuth rádiónak elmondta, hogy az elmúlt években számos olyan beteget kezelt, akiknél kimutathatóan furáziumfertőzés okozta a panaszokat. "Lányoknál találtunk rendkívül korai menstruációt, fiúknál mellnövekedést, mindkét nemnél csomókat. A méreg amiatt is alattomos, mert kihat a lányok és fiúk későbbi nemzőképességére. De veszélyes az anyatejen keresztül az újszülöttekre is, csecsemőknél is mutattunk már ki emlőcsomót. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hormonális elváltozásokon túl rákkeltő a hatása."

A fitoösztrogén elsősorban a teljes kiőrlésű lisztből vagy korpából készült péksüteményekben fordul elő, mert ezeknél a termékeknél a gabona összes toxintartalma benne marad a lisztben. Ennek ellenére fehér liszt fogyasztása sem nyújt teljes védelmet, ugyanis a fertőzött gabonafélék finomított változatában is megtalálható a mérgek körülbelül harmada.

Nem most ütötte fel a fejét

A fuzáriumfertőzés nem újdonság. A Szovjetunióban a harmincas és negyvenes években is számos beteget regisztráltak. A hetvenes évek végén egyébként az oroszok előszeretettel használták biológiai fegyverként a furázium T-2 mikotoxinját, például Laoszban, Afganisztánban és Kambodzsában.

A szegedi kutatók már áprilisban felhívták a figyelmet, hogy megnőtt a fuzáriumfertőzés veszélye. Mesterházi Ákos akadémikus, gabonakutató és Falkay György gyógyszerész az elmúlt években számos szántóföldi mintát és élelmiszerboltban kapható terméket vizsgált meg, és eredményeik szerint akár a több százezer tonnát is elérheti a veszélyes gabona mennyisége. A vizsgálatokból úgy tűnik, hogy legtöbb esetben a mérgezett termék nem hazai eredetű. Szűts Péter a statisztikákat áttekintve kijelentette, hogy a fertőzés 400 ezer felnőttet és 200–300 ezer 18 év alatti fiatalt fenyegethet.


Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal adatai szerint egyébként a magyarországi búza körülbelül 3 százaléka lehet a határérték felett fuzáriummal fertőzött. A hivatal szerint tehát bár a probléma nem annyira súlyos, ahogy azt a szegedi kutatók vizsgálatai jelzik, de a hivatal felmérései alapján is a felnőtt lakosság 5-10 százalékát érinti a WHO által elfogadhatónak tartott napi terhelésnél magasabb toxinmennyiség. A csecsemőknél és gyerekeknél még nagyobb lehet ez az arány. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal ezért zártkörű tanácskozást hívott össze az ügyben június 22-re, hétfőre, ahol megállaptották, a veszély nagy, de Magyarországon még egyetlen megbetgedés sem történt, és bár a veszély valós, aggodalomra semmi ok. Legalábis az erről szóló MTi-tudósítás szerint.

A súlyosan fertőzött búzaszemeket állítólag már ránézésre könnyű megkülönböztetni az egészségesektől, ugyanis fehér, vagy rózsaszínű elszíneződés jelenik meg rajtuk és a laza állagú szemek könnyen szétmorzsolhatóak. Tehát a szigorúan és következetesen betartott élelmiszerbiztonsági előírások megelőzhetnék a problémát, főleg, ha a gabonát minden felhasználási szinten ellenőriznék.

corn450

Nem ez az első élelmiszerbotrány


Az elmúlt években egymást érik a mérgezett élelmiszerekkel kapcsolatos botrányok. A kisebb volumenű balhék, mint a rágcsálóvizelettel fertőzött üdítős dobozok, a szalmonellás disznósajtok, szaloncukrok, húsok mellett több, tömegeket érintő élelmiszerbiztonsági probléma is felmerült. 2004-ben a penészgombáknak és a mérgező színezőanyagoknak köszönhetően esett vissza a fűszerpaprika fogyasztás, 2006-ban legalább száz tonna élelmiszert címkéztek át, és így rég lejárt müzliszeletek kerülhettek a boltok polcaira. 2007-ben az Indiából érkezett, dioxinnal szennyezett guargumit ettük a joghurtban, 2008 decemberében pedig a dioxinnal szennyezett ír disznóhús riogatta Európát.

Bár rutinunk már van a mérgező élelmiszerek fogyasztása terén, a fuzáriumfertőzést vizsgáló szegedi kutatók szerint élelmiszerbiztonság szempontjából Magyarországon ez az eddigi legnagyobb jelentőségű probléma. Ha pedig nem akarunk mérgeket fogyasztani, állítólag a legjobb megoldás egyenesen a termelőtől vásárolni.