horoszkóp

Légköri dugó robbantotta ki az özönvizet

2010.05.20. 11:57 Módosítva: 2010-05-20 18:03:00
Nem nagyon szokatlan, de érdekes időjárási helyzet eredménye, hogy hazánkban napokon keresztül nagyjából ítéletidő volt. Az egészet annak köszönhetjük, hogy olyan, úgynevezett blocking anticiklon-helyzet alakult ki, ami meggátolta a ciklonok és frontok mozgását, ezért a nagy esőzéseket és havazásokat okozó ciklonok nem tudtak elvándorolni, hanem a térség felett köröztek. Hasonló helyzet bő tíz éve volt utoljára itthon nyáron, azt nem tudni, a mostani meddig tart.

"Nem nevezhetjük szokatlannak az elmúlt napokban tapasztalható időjárási elemek előfordulását, ezeknek az erősségét viszont már igen. Az elmúlt években, például 2004-ban és 2008-ban is szinte minden nap előfordult az országban zivatar, melyek közül több komoly károkat is okozott. Tavaly például volt olyan felhőszakadás, melynek eredményeképpen egy nap alatt 53 mm csapadék hullott. A mostani Yolanda ciklon azonban teljesen más időjárási helyzetben alakult ki, nem is lehet egy lapon említeni az egyszerű zivatarokkal. Megdőlt ugyanis az 1988-as szélrekord, hétfőn a Kab-hegyen 162km/h-s lökéseket mértek, és megdőlt az országos napi csapadékrekord is, Sellyén egy nap alatt 98,6 mm eső esett" - mondta a Velvetnek a koponyeg.hu munkatársa arról a hazánk felett csúcsosodó légköri ciklonról, ami az utóbbi napok áradásait, erős szeleit okozza.

Az edelényi zivatarcella a határból
Az edelényi zivatarcella a határból

Öt Balatonnyi eső esett

A 98,6 mm eső, ami Sellyén hullott több mint kétszer annyi, mint amennyi tavaly egész májusban esett, a 162 km/h-s széllökésről meg sokat elmond, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat a narancssárga riasztáshoz 90 km/h-s, míg a vörös riasztáshoz 110 km/h-s szelet rendel szükséges értékként. A rekordcsapadék egyébként 260 mm egy nap alatt, amit még 1953-ban mértek és becsült adat (Egy milliméter lehullott csapadék egy liter csapadékot jelent egy négyzetméteren). "Az elmúlt hétvégén, szombattól hétfőig országos átlagot tekintve átlagosan 100 mm (=100 liter per négyzetméter) csapadék hullott, ez teljes Magyarországra vetítve összesen 10 ezer milliárd liter, azaz 10 milliárd köbméter víz. Ez 5 Balatonnyi vízmennyiségnek felel meg" - számolta ki az egészen elképesztő adatot az idokep.hu munkatársa.

A szombat óta tartó helyzetnek nincs köze azokhoz a nagy viharokhoz, amelyek az elmúlt években főleg Nyugat-Európára voltak jellemzőek. A koponyeg.hu munkatársa magyarázata értelmében a nyugat-európai viharokat óceáni ciklonok okozzák, amelyek viszont az itthon kialakult helyzethez annyiban járultak hozzá, hogy az Atlanti-óceán felett elhelyezkedő anticiklon meggátolta, hogy az európai ciklonok átvonulhassanak, így kialakult egy úgynevezett blocking helyzet, amikor a ciklonok nem tudnak megfelelően mozogni Európán belül. Az egymás útját elzáró légtömegek miatt megszűnt a nyugat-kelet irányú mozgás, így a mediterrán térségben szabadon képződhettek a ciklonok.

Magyarországon tombolt Yolanda

A nyugati viharokat okozó óceáni viharciklonok, ha el is érnek a kontinens belső részére, sokat veszítenek az erejükből. "A viharciklonokat a gyors kifejlődés mellett heves jelenségek; kiadós csapadék, illetve orkán erejű szél kíséri, a szárazföld felett nedvesség-utánpótlás hiányában gyors leépülés jellemzi" - kaptuk a választ az idokep.hu-tól.

A Blocking-helyzet

A 30. és a 60. szélességi körök közötti területen általános esetben erôteljes nyugatias áramlások dominálnak. Az egyes földrajzi szélességeken a légkör hosszú távú termikus egyensúlyának fenntartása érdekében rendszeresen kialakulnak olyan meridionális perturbációk, amelyek lehetôvé teszik a trópusokon felhalmozódott hôenergia szállítását a pólusok irányába. Ezen perturbációk következtében a nyomási képzôdmények egyes esetekben olyan formációkba rendezôdnek, amelyek területén a magaslégköri áramlások zonális komponense szinte teljesen megszûnik, nyomási teknôk és gerincek, a földfelszín közelében pedig ciklonok és anticiklonok jönnek létre. Ennek a meridionális hullámzásnak az egyik különleges esete az állóhullámok kialakulása, azaz olyan anticiklonok létrejötte, amelyek hosszabb ideig, akár több héten át is ugyanazon a területen vesztegelnek. Ezt nevezi a nemzetközi szakirodalom blockingnak. (Forrás: Légkör, 2008/3, .PDF)

Így képződött az a Yolanda nevű ciklon is, ami hazánkban pusztított napokon keresztül. "Ilyen erősségű széllökések rendszerint téli viharciklonok átvonulásakor, nyaranta pedig a leghevesebb zivatarfelhők környezetében alakulnak ki. Hasonló időjárási helyzet a nyári félévben utoljára 1999 júniusában fordult elő, amelynek következtében szintén előfordultak ilyen erős széllökések, de az a ciklon közel sem hozott ennyi esőt térségünkbe, és gyorsabban is távozott Magyarországról. Yolanda úgy tűnik, messze rácáfolt a magyarországi időjárási statisztikáira, mind a lehullott csapadékmennyiség, mind a tartós viharos széllökések tekintetében" - mondta a Velvetnek a metnet.hu munkatársa.

A már említett blocking helyzet az általunk megkérdezett meteorológiai szolgáltatók szerint nem nevezhető szokatlannak, sőt egy Európára általában jellemző időjárási helyzetről van szó. A mostani dugó 2009 novembere óta tartja magát, a koponyeg.hu munkatársa elmondása szerint ugyanennek a jelenségnek köszönhetjük a december 20-i emlékezetes hóvihart, a februári nagy fagyokat és a mostani heves esőzéseket és erős széllökéseket is. Annak ellenére, hogy az ilyen helyzetek előfordulása nem ritka, nem lehet komolyabb következtetéseket levonni arról, hogy a nyárra lesz-e valamiféle hatással a mostani jelenség. A Metnet munkatársa szerint az biztos, hogy a most lehullott csapadék valahol vissza fog köszönni.

Még egy vulkán már komoly változást hozhatna

"Yolanda tehát láthattuk, hogy a maximumot nyújtotta felettünk, ami az erejéből tellett. Ezzel nálunk is olyan extrém körülményeket teremtett, amely az óceánhoz közeli, csapadékban gazdagabb nyugat-európai tájakon is meglehetősen ritkán fordul elő. Ugyan hosszabb távú következéseket ebből a szélsőséges periódusból nem vonhatunk le sem a nyárra, sem a hosszabb távú trendekre vonatkozóan, azonban ez hatalmas víztömeg, ami az ország területén mind a talajban, mind az álló- és folyóvizekben felhalmozódott, jó alapot teremthet nyáron a helyi jellegű záporok, zivatarok további kialakulásában" - tudtuk meg a Metnettől.

Azt, hogy a most kialakult helyzetnek bármiféle köze lenne az európai légtérben keringő vulkáni hamufelhőhöz, esetleg a globális felmelegedéshez az általunk megkérdezett szakemberek egyöntetűen cáfolták. "Az izlandi Eyjafjallajökull vulkán működése kapcsán mostanság gyakran felmerül az a kérdés, hogy ez mennyire befolyásolja az időjárást, sőt a mostani eset kapcsán mennyiben segíthetett az ilyen szélsőséges időjárási jelenségek létrejöttében. A válasz a kérdésekre egyértelmű, hiszen a vulkánkitörés során felszabadult hő igen csekély valamint a hamufelhő nélkül is van elegendő úgynevezett kondenzációs mag a légkörben, ami nélkülözhetetlen a felhő- és csapadékképződésben. Tehát a vulkánkitörés hatása teljes mértékben elhanyagolható a légkörben jelen lévő fizikai paraméterek változékonyságából adódó instabilitások kialakulásában, azaz a légörvények születésének alapvető feltételeihez képest" - mondta el a Metnet munkatársa.

Az idokep.hu munktársa azt mondta, ha az Eyjafjallajökull vulkántól nagyjából 25 km-re található Katla is működésbe lépne, akkor elképzelhető lenne, hogy nemcsak a légiközlekedést akadályozná a működésük, de néhány tizedfokos változást is okozhatnának a hőmérsékletben, de ezek persze mind csak feltételezések. A Katla körül mindenesetre 1999 óta aktivitás észlelhető, és az Eyjafjallajökull kitörése után a szakemberek azt mondták, a Katla kitörése is közeledik.