„A kutyák és macskák számára is veszélyes a hőségriadó időszaka, ráadásul ilyenkor kiemelten erős az UV-sugárzás. A forró hetekben egyre több olyan esetről hallunk, amikor a fiatal társállatok agyvérzést, agyérgörcsöt, szívrohamot kaptak, pedig ez eddig elsősorban idős kutyákra volt jellemző” – vezette fel a Velvetnek a hőség okozta problémákat Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Kiemelte, a kutyák és a macskák nem képesek verejtékezni, kizárólag lihegéssel tudják hűteni magukat, vagyis az egyre hevesebb lihegés egyértelmű jele annak, hogy jószágunknak melege van.
Száraz ételt adjunk a konzerv helyett
„Átmenetet kell biztosítani az állatoknak. Nem szerencsés, ha légkondicionált autóból vagy lakásból azonnal a tűző napra megyünk velük, hiszen hozzánk hasonlóan ők is megfázhatnak, légúti megbetegedéseket kaphatnak.” Szilágyi István javasolja, hogy akár kertes házban, akár lakásban lakunk, mindig biztosítsunk jószágunknak egy vizes fekhelyet – például vizes törölközőt -, amire leheveredhet, ha melege van. „Ha szükségét érezzük, mossuk meg a kutya fejét, nyakszirti részét.” Az állatok etetésére is jobban kell ügyelni a nagy forróságok idején. „A konzerv és főtt ételek helyett száraz eledelt adjunk nekik, mert az nem nyüvesedik be” – mondta a kurátor, majd hozzátette, ebünkkel mindenképpen korán reggel és késő este menjünk sétálni, amikor már nincs akkorra forróság.
Seres Zoltántól, az Országos Állatvédő Egyesület vezetőjétől is kaptunk tanácsokat. „Lehetőleg senki se tartsa a kutyáját láncon, és ha az udvarban tartjuk az állatot, akkor ne egy, hanem két-három vizestálat helyezzünk el árnyékos területen.” Az egész napra lakásban hagyott jószágokat reluxával, redőnnyel vagy a sötétítő behúzásával védhetjük a forróságtól, ha sétálni visszük, iktassunk be egy úsztatást is.
Rángógörcs és habzó száj jelzi a hőgutát
Amennyiben a gazdák mégis figyelmetlenek, előfordulhat, hogy az állat hőgutát kap. Ebben az esetben az otthoni praktikák már nem használnak, a kutyákat állatorvoshoz kell vinni. „Ha habzik az eb szája – kicsapódik a fehérje -, rángógörcsei vannak, amiért nem tud megfelelően párologtatni a száján keresztül, akkor orvoshoz kell vinni, mert gyakorlatilag megfőhet a saját levében. Ilyenkor már nem használnak a megelőző módszerek, csak annyit tehetünk, hogy vizes lepedőbe, törölközőbe tekerjük az állatot, és orvoshoz visszük” – mondta a Velvetnek Szilágyi István, aki hozzátette, a hőségben kiemelten veszélyeztetettek azok az ebek, amiket gazdáik láncra verve tartanak a kertben.
„Ezek a kutyák általában csak jelzőkészülékek, ezen kívül semmilyen funkciójuk nincs. Nem azt mondom, hogy ágyba, párnák közé minden kutyával, de ezek az állatokat általában egész napra étel, víz nélkül hagyják a gazdáik a tűző napon” – mondta Szilágyi, akinek tapasztalatait Seres Zoltán is megerősítette. „Sok olyan bejelentést kapunk, hogy a szomszéd úgy ment el dolgozni, hogy egy kétméteres láncon, kikötve hagyta a kutyát, ami előtt nincs víz. Tavaly volt olyan eset, hogy a kutya a nagy melegben felcsavarodott az oszlopra, ami a láncot tartotta, és elpusztult” – mondta Seres, majd megjegyezte, az ilyen esetekben az állatvédő egyesületek semmit sem tehetnek azon kívül, hogy kihívják a rendőrséget.
„Mindenképpen értesítjük őket, ha állatkínzást tapasztalunk, nekünk ugyanis nincs jogunk behatolni a magánterületre. Ha megtennénk, magánlaksértést, garázda bűntettet követnénk el. De ha élet forog kockán, akkor mindenképpen megpróbáljuk a lehető leghamarabb orvosolni a problémát.” A Fehérkereszt Állatvédő Liga egyre sűrűbben kap bejelentést olyan állatokról, amiket gazdáik az autóban hagynak. Ez a tartási mód a nagy melegben kifejezetten veszélyes, ugyanis az autóban akár 60-90 fokra is felforrósodhat a levegő, ami az állatok pusztulását okozhatja. „Az ilyen esetekben általában mi is a rendőrséget segítségét szoktuk kérni, de hallottam már olyan esetről, amikor valaki egy fél téglával törte be az ablakot, hogy megelőzze az állatkínzást.”
Így védik az állatokat a Fővárosi Állat - és Növénykertben
Az állattartó helyeket eleve úgy tervezik meg, hogy az állatok számára különböző hőmérsékleti zónák, napnak kitett és árnyékos helyek is hozzáférhetőek legyenek. A pingvineknél árnyékoló vitorlákat feszítenek ki (habár az Állatkertben látható pingvinek egy Dél-Afrika partvidékén honos faj képviselői), és szükség esetén hűs zuhanyról is gondoskodnak a számukra. A jegesmedvéknél tekintélyes méretű medence segít elkerülni az állatok felhevülését: a sárgásfehér bundájú ragadozók természetesen jóval többet is fürdenek ilyenkor, mint más évszakokban.
Forrás: Fővárosi Állat - és Növénykert