50 napot töltött a tengeren három Tokelau-szigeteki fiú, miután apró csónakjuk farmotorja feladta a szolgálatot - írja a CNN. A tizenötéves Samuel Pelesa és Filo Filo, valamint a tizennégy éves Edward Nasau, aki Filo unokatestvére, október ötödikén hagyta el szülőszigetét, az Új-Zélandhoz tartozó Atafu-atollt, hogy áthajózzon a szomszédos szigetre. Ekkor azonban tönkrement 4-5 méteres alumínium csónakjuk motorja, ezért kezdtek tehetetlenül sodródni a Csendes-óceánon.
Kedden délután négy óra körül, a Fidzsi-szigetektől északkeletre találta meg őket egy San Nikuna nevű halászhajó, amely Új-Zélandra tartott. A három kamasz körülbelül 1450 kilométerre sodródott a Tokelau-szigetektől, ahonnan elindultak. "Megláttuk a kis hajót a horizonton, és ilyenkor szokás, hogy közelebbről is megnézzük. Odamentünk, átkiáltottunk, hogy minden rendben van-e. Visszakiabáltak, hogy nem, de mikor közelebb értünk hozzájuk, magunk is láttuk, hogy bajban vannak. A csontjaik kirajzolódtak a bőrük alatt, de lélekben erősek voltak, mosolyogtak és integettek" - számolt be a fiúk megtalálásáról a halászhajó első tisztje, Tai Fredricsen.
A New York Times információi szerint a fiúk 20 kókuszdióval vágtak neki a rövidnek szánt útnak, de ezeket az első két napon felélték. Utána nyers halakat ettek, és éjszakánként vízhatlan ponyvába gyűjtötték a vizet. Két héttel a megtalálásuk előtt pedig sikerült elkapniuk egy sirályt is, ami leszállt a hajójukra, de Fredricsennek azt mondták, hogy titok, hogyan vadászták le. Az utolsó két napban viszont elfogyott az édesvizük, úgyhogy kénytelenek voltak sósvizet fogyasztani, ami végzetes lehetett volna számukra, ugyanis leállhatott volna a veséjük. "Csak kis kortyokban itták a vizet, de így is csak néhány napjuk lehetett hátra" - találgatta Fredricsen.
A szakértők szerint a tengervíz sótartalma problémát okozhat a vesének, de szervezetünk, ha kis mennyiségben fogyasztjuk, egy darabig képes elviselhető mértékig felhigítani. Így akár hat napig is gond nélkül életben tarthat. A frissen kifogott halak folyadéktartalmából viszont könnyebben eléldegélhet a hajótörött.
Miután kimentették a fiatalokat, Fredricsen látta el őket. "Fél órával a mentés után voltak képesek tökéletesen nyelni, de figyelmeztettem őket, hogy lassan haladjanak. Tudták, hogy segíteni szeretnék, és azt csinálták, amit mondtam nekik. Remekül együtt tudtunk működni. Néhány órával később fehérkenyeret is tudtak enni, nem sokkal ezután pedig narancsgerezdeket és almaszeletek is fogyasztottak már. Aztán kicsit elragadtatták magukat. Gyorséttermi kajára és sült krumplira vágytak, de nem engedhettem meg nekik, hogy ilyesmit egyenek" – mondta Fredricsen. Mikor már hat órája voltak a fedélzeten, elvegyültek a legénység között is.
Csütörtökön, helyi idő szerint fél 5-kor szálították át őket a Fidzsi-szigetek partiőrségének egyik hajójával a kórházba – írja a CNN. A 1500 fős közösségben, ahol éltek, már rég halottnak hitték őket, megemlékezést is tartottak az emlékükre, miután az Új-zélandi légierő néhány nappal az eltűnésük után feladta a keresést. Fredericsen viszont megszerezte az egyik fiú nagymamájának a telefonszámát és felhívta a családot. "Az anyám éjjel-nappal sírt. De hittük, hogy életben vannak. Azt gondoltuk, hogy Isten még mindig mellettük áll" - mondta Samuel Pelesa nagynénje. "Ez csoda, egy csoda! Az egész falu felpezsdült, mindenki izgatott volt, sírtak, dalokat énekeltek, és megölelték egymást. Mindenki kiabálta a jó híreket" – ujjongott Tanu Filo, Filo Filo apja a New Zealand Internation rádiónak.
A Tokelau-szigeteki kamaszok 50 napjukkal könnyen bekerültek az utóbbi évek legnagyobb tengeri túlélői közé. 2009 januárjában két myanmari halászt találtak a tengeren egy nagy hűtőszerkényben Észak-Ausztrália környékén. Ők azt állítják, 25 napot töltöttek tengeren, de a szakértők kétkednek a történetük hitelességében – írja az AFP. 2006-ban három mexikóit találtak élve sérült hajójukon a Csendes-óceán közepén, kilenc hónappal azután, hogy cápavadász-expedícióra indultak. 1982-ben pedig egy amerikai tengerész, Steve Callahan 76 napot élt túl egy felfújható mentőcsónakban az Atlanti-óceánon, miután a hajója léket kapott egy viharban. A túlélés világrekordját állítólag egy kínai férfi, Poon Lim tartja, aki 133 napot töltött egyedül az Atlanti-óceánon a második világháború alatt.