Dave Duerson február 17-én öngyilkos lett, előtte viszont azt kérte családjától, hogy az agyát adják oda orvosoknak. Duerson két különböző csapattal is megnyerte az NFL-t, amerikaifutball-ligát, attól tartott, hogy a fejükön sokszor megsérülő élsportolókra jellemző betegsége van, ami leépüléssel, néha öngyilkossággal jár.

A Chicago Bears és a New York Giants egykori játékosa, Dave Duerson, aki az 1986-os, XX. Super Bowlt, valamint az 1991-es XXV. Super Bowlt is megnyerte aktuális csapatával, február 17-én, alig ötvenévesen öngyilkos lett - írja a Daily Mail.

Duerson mellkason lőtte magát, de az öngyilkossága előtt több családtagjának is sms-t küldött, amiben arra kérte őket, hogy az agyát ajánlják fel az orvsoknak, hogy megvizsgáljanak rajta egy betegséget, amit több elhunyt korábbi NFL-játékosnál is fennállt.

Az egykori sportoló attól tartott, hogy CTE-je van, egy a bokszolók punch-drunk szindrómájához hasonló betegsége. Mindkét betegség attól alakul ki, hogy egy sportolót a karrierje során számos kisebb agyrázkódás ér. A betegség elmezavarral, depresszióval, leépüléssel jár általában együtt, de több korábbi sportoló öngyilkosságánál is a betegséget jelölték meg az okok között.

Ismerősei szerint Duerson mostanában rendben volt annak ellenére, hogy néhány évvel ezelőtt kisebb gödörbe került: elvált feleségétől, el kellett adnia a cégét, kitették egy egyetemi döntőbizottságból, mert bántalmazta a feleségét. A barátok szerint Duerson mára újra egyenesbe jött, eljegyezte a barátnőjét, a tervek szerint valamikor idén házasodtak volna.

A sportoló halálhíre megint felélénkítette az érdeklődést a CTE iránt, több egykori sportoló jelentkezett a futballszövetségnél Duerson halálhíre óta, hogy többet megtudjanak a betegségről.

“Ez a dolog az egész szövetséget eléggé felrázta. Állandó beszédtéma lett a játékosok között az állandó agyrázkódások hosszú távú hatása” - mondta a New York Timesnak Goerge Atallah, az NFL játékosokat képviselő egyik szervezet helyettes vezetője, Duerson jó barátja.

A betegség megismerését, megelőzését, kezelését nehezíti, hogy vizsgálatokat csak halott személyeken lehet elvégezni, mivel ahhoz, hogy az orvosok megtudják, hogy valóban CTE-ről van-e szó, ahhoz az agy különböző részeiből kell szövetmintát venni, majd az eredményeket alaposan kivizsgálni. Alapvetően rendellenes fehérjelerakódásokat keresnek, a vizsgálatok hónapokon át tartanak.

Korábban nem volt még olyan játékos, aki a saját kivizsgálását kérte volna, de körülbelül egy tucat esetben megállapították már, hogy a hosszú éveken át tartó, rendszeres, kisebb agyrázkódások okozta betegség miatt halt meg valaki. Hasonló szindrómát a bokszolóknál is találtak, sőt az európai fociban is felmerült már, hogy a nagy erővel történő fejeléseknek is lehet ilyen hatásuk.

A betegséget a University of Boston kutatói vizsgálják már egy ideje, de egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a profi sportolói karrier erős igénybevételére van hozzá mindenképpen szükség, vagy az amatőr szinten sportolók is veszélyben vannak. Az utolsó CTE miatt meghalt sportoló ugyanis egy 21 éves fiatalember volt 2007-ben, aki amatőr szinten amerikai futballozott.