Egy 22 éves nő, akit csak HC-ként emlegetett a sajtó, születése óta amnéziában szenved, gond van a hosszú távú memóriájával, viszont kedvenc hírességeit – mondjuk Paris Hiltont – gond nélkül felismeri. Mint a Daily Mail írja, a lány hippocampusa nem fejlődött ki rendesen, fele akkora, mint amekkorának lennie kellene. Az agynak ezen része bizony fontos szerepet játszik abban, hogy a rövid távú memória emlékképei átkerüljenek a hosszú távú memóriába HC állapota ellenére egyébként viszonylag normális életet tud élni – állítják a szakemberek. És valóban, a 22 éves lány el is végezte a főiskolát, imádja a filmeket és persze a celebeket. Igaz, több évvel ezelőtti dolgokra nem igazán emlékszik, többek közt arra sem, hogy koszorúslány volt az unokatestvére esküvőjén.
A Rotmann Kutatóintézet munkatársai úgy gondolták, hogy HC fejlődési rendellensége révén alaposabban tanulmányozzák az emberi emlékezés folyamatát, a lány pedig igent mondott a felkérésre. A kísérletekben HC mellett egy 20 fős, egyetemistákból álló kontrollcsoport is részt vett. Először negyven híres és negyven nem híres ember arcát mutatták meg nekik, és később ellenőrizték, hogy felismerik-e őket. A hírességekkel nem volt probléma, mindenki 85 százalékot ért el. A nem ismert arcok esetében más volt a helyzet, míg a kontrollcsoport 81 százalékot ért el, HC csak 70-et. A legjobb teljesítményt egyébként akkor nyújtotta, amikor olyan celebekről volt szó, akiket nagyon jól ismer, például Paris Hilton. Ha egy számára nem annyira ismert hírességről volt szó, mint mondjuk Hillary Clinton, akkor szintén gond volt a visszaemlékezéssel.
Egy másik kísérlet során kiderült, hogy a kontrollcsoporthoz hasonlóan HC is emlékezett azokra a rövid számsorokra, amiket egy képernyőn mutattak neki, amikor azonban egy számára ismeretlen mondatot kellett felolvasnia, már problémái adódtak a számok felidézésével. A számára ismerős szavakat is sokkal könnyebben tudta felidézni, mint azokat a szavakat, amelyeket korábban nem igazán használt, amelyekkel csak nagyon ritkán találkozhatott, az első kategóriát tekintve ugyanolyan jó volt, mint a többiek.
A kutatásban résztvevő Fergus Craik, az Oxford Handbook of Memory társszerkesztője elmondta, ők az elsők, akik ennyire direkt módon próbálták igazolni az elméletet, miszerint a rövid távú memória sokkal hatékonyabban működik, ha adott információ valamilyen módon kötődik egy olyan dologhoz, ami ismerős a beteg számára. És a kísérleteikkel nőtt azon bizonyítékok száma, amelyek alapján kijelenthető, hogy nemcsak a hosszú távú, hanem a rövid távú memória sem működik rendesen amnézia esetében. Ez a hiba pedig csak akkor jelentkezik, ha a betegeknek olyan friss dolgokra kell emlékezniük, amiket nem tudnak mihez kötni.
A XX. századi neuropszichológusoknak nagyon sokat segített az emlékezés és a tanulás folyamatainak megértésében a 2008-ban elhunyt Henry Gustav Molaison (avagy HM), aki évtizedeken át szenvedett folyamatos emlékezetvesztésben, képtelen volt bármire is hosszú távon emlékezni, minden tapasztalata újnak számított mindenegyes nap.Szintén híres Clive Wearing, ismert brit karmester, zongoraművész esete. Az idős férfi egy vírusos fertőzés miatt lett amnéziás, csak pár másodperccel korábban történt dolgokra képes emlékezni, igaz, azoknak az emlékeinek egy része is megvan még, amelyek a megbetegedése előttről származnak. Második feleségét, akit egy évvel a fertőzés előtt vett el, mindenegyes alkalommal úgy üdvözli, mintha hosszú ideje nem látta volna, pedig lehet, hogy az asszony csak egy pohár vízért ment ki a konyhába.