Az indonéziai Chandra Wisnu nem megy ki az utcára anélkül, hogy teljesen zárt ruhát öltene magára, és az arcát is eltakarja. Az ötvenhét éves férfit ugyanis tetőtől talpig hólyagok borítják el, és a borzalmas látvány minden bizonnyal halálra rémítené a környezetét. A daganatok először akkor jelentkeztek, amikor Wisnu még csak tizenkilenc éves volt, harminckét éves korára pedig már az egész testét elfedték.
A férfi évekig járt különféle kezelésekre, többnyire eredmény nélkül. Mostanra már megtanult együtt élni a betegségével: nagyon ritkán hagyja el a házát, általában csak akkor, amikor a legfiatalabb lányáért megy az iskolába, és ekkor is eltakarja a testét, nehogy az osztálytársai miatta csúfolják ki a lányát.
Wisnu családos ember. Már házas volt, amikor a daganatok elkezdték ellepni a testét. Ekkor megpróbálta elküldeni a feleségét, mondván, nem akarja, hogy boldogtalan legyen egy torzszülött mellett, neje viszont nem volt hajlandó magára hagyni a férfit. Az elmúlt években Wisnu két legidősebb gyermekén, a harminckét éves Martinon és a huszonhat éves Lisán is elkezdtek apjukéhoz hasonló daganatok nőni, és a férfi most azért állt kamerák elé, hogy segítséget kérjen a világtól, ugyanis a szegénységben élő család nem engedheti meg magának a kezeléseket.