Elhunyt Ruby Garrett, Montana legidősebb madámja, aki a majdnem százéves, patinás múltra visszatekintő Dumas Hotel nevű kuplerájt vezette a montanai Buttéban. A hotelt 1890-ben nyitották meg, és mindmáig ez Amerika leghosszabb időt megért kuplerája. Ruby Garrettet egy montanai öregek otthonában érte a halál.
A tisztes kort megért hölgynek hosszú és eseménydús élete alatt többször meggyűlt a baja a törvénnyel. 1959-ben például a saját férjét lőtte agyon, amikor az épp a cimboráival kártyázott. Garrett a tárgyaláson azzal védekezett, hogy a férfi rendszeresen verte őt, és ezt mások is igazolták: elmondásuk szerint akkor is felismerhetetlenné volt verve az arca, amikor besétált a kaszinóba, hogy végső elkeseredésében végezzen a férjével. Végül a gyilkosság vádját emberölésre módosították, és a nőnek mindössze kilenc hónapot kellett rács mögött töltenie.
A Dumas Hotel bezárása után újabb hat hónapra kellett bevonulnia, ugyanis az adóhatóság felfedezte, hogy 1975 és 1978 között úgy ötvenezer dollárnyi adót elfelejtett befizetni.
Garrett ekkor már meglehetősen szegényen élt, így a barátai dobták össze neki a mellékbüntetésként kirótt tízezer dolláros pénzbírságot, majd egy nagyszabású partival búcsúztatták az épp börtönbe vonuló egykori madámot.
A kalandos életű asszonyt madám mivolta ellenére mindenki szerette, hiszen akik ismerték, azt mondták róla, hogy pontosan olyan, mint egy kedves, öreg nagymama. "Csodálatos öreg csataló volt, egy igazi intézménye a városnak" – mondta róla Bob Butrovich, a Butte egykori seriffje, aki annak idején végleg bezáratta a Dumas House-t. Az egyébként mélyen vallásos hölgy élete alkonyán sem bánta meg bűneit. "Biztos, hogy soha nem lett volna belőlem irgalmasnővér vagy apáca, de azért néhány dolgot máshogy csinálnék" – nyilatkozta nem sokkal halála előtt.