Annyit beszéltek a fórumokon róla, honnan érdemes illegális fogyasztószereket rendelni, hogy leteszteltük a rendszert. Szegeden vizsgáltattuk be a hol étrend-kiegészítőként, hol csak illegális gyógyszerként forgalmazott szereket. Az eredmény sokkoló.

Akárhányszor leírják, hogy csodaszerek nem léteznek, a nők bármilyen terméket megvesznek, ami gyors fogyást ígér. Az a legkisebb baj, ha az adott csodaszer nem hat, a rosszabb, ha olyan mellékhatásokat tapasztalunk magunkon, mint a megnőtt pulzus, a magas vérnyomás, az álmatlanság, vagy épp a hirtelen dühkitörések. Ezeket persze nem a kaktuszkivonat vagy az L-carnitin okozza, sokkal inkább azok a hatóanyagok, melyeket úgy raknak az adott termékbe, hogy elfelejtik feltüntetni az összetevők listáján.

Ha valaki szív- és érrendszeri problémával küzd, akár életveszélyes állapotba is kerülhet az ártalmatlannak gondolt étrend-kiegészítő hatására. Nem egy esetről tudnak a szakemberek, a hatóság mégsem vizsgálódik.

Első körben még védve vagyunk

Akik magukat okosabbnak tartják, Amerikából és Kanadából rendelik meg a nálunk már nem forgalmazott gyógyszereket, de a külföldről jövő csomagokat  vámhivatal ellenőrzi, és ilyen esetben bizony visszatartja.

Magyarországon a gyógyszerpiacon fellelhető termékek 1-2 százalékát becsülik hamisnak. A legkeresettebbek az életmóddal összefüggő termékek (potencianövelők, fogyasztószerek, testépítéshez használt szerek), de mára már az onkológiai, szív- és érrendszeri gyógyszerek, illetve az antibiotikumok is elterjedtek. Az illegális piac mindenre rástartol, ami drága és keresett, illetve nehezen hozzáférhető. Az így forgalmazott gyógyszerek nagy része persze hamis vagy szennyezett.

A terjesztők nagy része azt mondja, hogy a termék nem hamisítvány, hanem eredeti vagy lopott, az utóbbi években azonban csak néhány nyugat-európai esetről érkezett hír, ahol nagyobb szállítmány gyógyszer tűnt el. A gyógyszerraktárakat jól őrzik.

A teszt

Hogy megnézzük, tényleg hamisak-e a neten megvásárolható gyógyszerek, vásároltunk néhány fajtát. Hozzácsaptuk azt az étrendkiegészítőt, melyekről több fórumon is állították, hogy bár növényi hatóanyag van benne, valójában gyógyszerhatóanyagot tartalmaz. A vizsgálatot a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében végezték el. Azt kértük, állapítsák meg, milyen hatóanyagot tartalmaznak a gyógyszerek illetve étrend-kiegészítő, és milyen mennyiségben.

Az eredményt látva mi is megdöbbentünk. A Nat.Farm Slim Kft által forgalmazott SuperSlim étrend-kiegészítő gyümölcskivonat honlapja meggyőző. Termékük az OÉTI által engedélyezett, a bizalom elnyerése érdekében még a WESSLING Hungary laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyvét is feltették a honlapjukra. Ebben pedig több oldalon keresztül sorolják, hogy miket találtak a bevizsgált termékben. A baj csak az, hogy növényvédőszereket vizsgáltatott be a cég, ebből pedig tényleg vajmi kevés volt a kapszulában. A Wesslinget természetesen semmilyen felelősség nem terheli az ügyben, ők azt vizsgálták, amit kértek tőlük. Az étrend-kiegészítőt gyógyszertárban szereztük be.

Az összetétele szerint gyümölcskivonatot tartalmazó zöld-fehér kapszulákban azonban más lapult, mint dió, alma meg kivi. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézete által bevizsgált készítményben 17,76 mg sibutramin van. Ez a hatóanyag az éhségérzetet csökkenti, hamar jóllakottság érzést kelt és növeli a hőtermelést. Elvileg tehát nagyon jó szer lenne, ha mellékhatásként nem okozna bizonyos esetekben kardiovaszkuláris betegségeket (agyvérzés, infarktus), növelné a vérnyomást, okozna hangulatingadozásokat. Emellett számos gyógyszer szedése esetén szigorúan tilos a használata, a kölcsönhatások miatt.

Pont ezen mellékhatások miatt az EU gyógyszerészeti hatósága 2010 január végén javasolta a sibutramin hatóanyagú gyógyszerek visszavonását a piacról. Magyarország ennek eleget is tett.

Ha ez nem lenne elég, a  SuperSlim hatóanyag tartalma meghaladja a korábban vényköteles gyógyszerként forgalomba hozott termékek hatóanyag-mennyiségét. A Nat.Farm Slim Kft képviselőjét is megkerestük, aki érdeklődésünkre azt mondta, hogy ők biztosan nem forgalmaznak sibutramin tartalmú terméket. Ezt egy tavaly decemberi vizsgálati jegyzőkönyvvel is igazolta. A Wessling által elvégzett vizsgálat és az általunk gyógyszertárban vásárolt, majd azonnal a laborhoz eljuttatott termék összetétele egy ponton biztos, hogy nem egyezett meg. Ez pedig a sibutramin volt.

Név ZenSlim-15 Slim Trim Adipex retard SuperSlim
hatóanyag sibutramin sibutramin fentermin gyógynövény
talált hatóa. sibutramin sibutramin fentermin
sibutramin
mennyiség 10,36 mg 11,54 mg
n.a. 17,76 mg

Még három terméket vizsgáltak meg Szegeden, ezek Magyarországon sosem voltak gyógyszerként törzskönyvezve. A gyógyszereket a neten rendeltük több kereskedőtől. A ZenSlim 15mg-os készítményben  10,36 mg sibutramin volt, a Slim Trimben pedig 11,54 mg. Az Adipex retard (mely egy másik hatóanyagot tartalmaz) ismeretlen mennyiségű fentermint tartalmazott. Ezek forgalmazása természetesen tilos, de ahogy mi, úgy más is könnyen hozzájuthat a termékhez.

Nem büntetendő

Az új Btk.-ban már szerepelni fog a gyógyszerhamisítás mint önálló kategória, mely akár börtönnel is büntetendő. Jelenleg ez csak szabálysértési kategória, mely 100.000 Ft-os bírsággal és elkobzással párosul.

Székely Krisztina, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) gyógyszerhamisítás elleni vezetője másfél évvel ezelőtt kérte a nemzeti erőforrás minisztériumot,  hogy szigorítsanak a jogszabályon. Jelenleg az étrend-kiegészítőkre rendkívül megengedő jogszabályok vonatkoznak, gyakorlatilag csak bejelentési kötelezettsége van a forgalmazónak, azaz Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI) kell egy dokumentációt benyújtani, ha valaki ilyen szert akar forgalmazni. Az OÉTI azonban nem vizsgálja meg ténylegesen az adott terméket, és a forgalmazás előtt elég egy nappal beadni a kérelmet. A HENT szeretné elérni, hogy a forgalmazás előtt legalább 30 nappal be kelljen adni az összetevők listáját és egy mintát, hogy azt előzetesen analizálni lehessen mondta el a Velvetnek Székely Krisztina a HENT részéről.

Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézete  2010-ben vizsgált meg több étrend-kiegészítő potencianövelő készítményt. Az 53 potenciafokozónak kikiáltott termék közül 10-et emeltek ki, amelyekről feltételezhető volt, hogy növényi összetevőiken kívül mást is tartalmaznak, gyógyszerhatóanyaggal szennyezettek.

A 10 vizsgált termékből 9 OÉTI engedéllyel rendelkezett. Ebből 5-ben találtak olyan hatóanyagot, melyeket a vényköteles merevedési zavarok elleni gyógyszerekben találhatóak meg. Volt olyan termék  melyben mindhárom merevedési zavar ellen használt gyógyszer hatóanyaga benne volt, persze a hatást nem ennek tulajdonították, hanem az Eleuthero ginzeng gyökér, Rhodiola gyökér, galagonya termés, citromfű, levendulavirág kombinációnak.

A vizsgálat hatására annyi változás történt az OÉTI oldaláról, hogy a potencianövelő készítményeknél a gyártótól származó, a termék pontos összetételét igazoló bizonyítvánnyal, és független laboratórium által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvvel kell igazolnia a termék összetételét, és azt, hogy nem tartalmaz a fogyasztó számára káros összetevőt. De ez az új szabály kizárólag a potencianövelőkre vonatkozik, a fogyókúrás vagy egyéb életmódszerek esetében semmiféle szabályozás nincs a mai napig.

A NAV bűnügyi szóvivője, dr. Sárközi Alexandra őrnagy szerint is nehéz a helyzet, mert különböző jogszabályok alapján lehet csak eljárást indítani. Jelenleg a büntetési tétel mindössze 100.000 Ft, az eladók pedig pontosan tudják, hogyan lehet kijátszani a rendszert. A NAV évente 12-31 esetben indít vizsgálatot, és foglal le különféle szereket.

Hogy kerülnek be a szerek Magyarországra?

Az áru sokáig a magyar-szerb határon keresztül érkezett az országba, illetve légi úton Kínából és Malajziából. 2008-ban a tendencia változott, és főleg légi úton került az országba az áru, új országként pedig bekapcsolódott Mexikó, az Amerikai Egyesült Államok, és India.

Mennyi illegális gyógyszert foglaltak le?

2007: 12 eset 26 972 db és 1541 gramm

2008: 13 eset 26 588 db és 15 813 gramm

2009: 28 eset 19204 kg, 542493 db

2010: 31 eset 61 kg és 279190 db

2011 májusig: 16,947 kg és 14090 darab

Forrás: NAV

Mit mond az eladó?

Az egyik kereskedő fél éve vette át az üzletet, csak Adipexet forgalmaz. "Nem értem, mi a baj, az Adipex 20 éve jelen van a piacon. Mindenhol fel van tüntetve, hogy milyen mellékhatásai lehetnek, és kik ne szedjék.  Nálam nincs hamisítvány, ezért is tudom most korlátozottan kiszolgálni a vevőket. Három hónapja elárasztották a piacot hamisítványokkal, ezeket könnyű felismerni, mert kicsit máshogy néznek ki, és más a tapintásuk is. Én garanciát vállalok a termékekre, visszafizetem az árat, ha nem vált be a termék. Tavaly óta azonban jelentősen visszaesett a  hívások száma, van, hogy napokig meg sem csörrent a telefon. Korábban ez nem volt jellemző."

A megkérdezett árusok mindegyike azt mondta, hogy nem félnek a rendőrségtől vagy egyéb szervektől, mert nem tudják megfogni őket, és ha mégis sikerül, akkor is elenyésző a büntetési tétel. A honlapok egy része külföldi szerveren van, de nem egyet találtunk, akik még ezzel sem foglalkoznak.

Többen nehezményezték, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága annak ellenére nem változtatott a szabályozáson, hogy ellenőrzés gyakorlatilag nem létezik.

Megkeresésünkre Fentős Kornélia, a NEFMI sajtóreferense elmondta, hogy  „A jogszabály tervezetnek az étrend-kiegészítők bejelentésére vonatkozó részei még átdolgozás alatt állnak, várhatóan ebben a félévben a megküldjük a rendeletet az Európai Bizottság részére a notifikációs eljárás keretében. A szigorú szabályozást az indokolja, hogy ezek az esetenként egészségügyi kockázatot hordozó termékek egyre népszerűbbek, egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Ilyenek például a potencia-növelésre javasolt, vagy a teljesítményfokozásra szánt termékek, de ide sorolhatók a testtömeg-csökkentők is. Az ezekben felhasznált anyagok csaknem mindegyike gyógyszer-hatóanyagnak minősül, így azok élelmiszeripari felhasználása semmilyen körülmények között sem megengedhető."

Hogyan lehet egy étrendkiegészítőt forgalomba hozni?

Az étrend-kiegészítőkről szóló EU irányelvnek megfelelően, a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés és helyette csak ún. bejelentési (notifikáció) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez, legkésőbb a termék piacra helyezésének napján. A rendszer nem alkalmas a termék forgalomba kerülésének megakadályozására, csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő azzal, hogy probléma, veszély észlelésekor azonnal értesítést kap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a további intézkedések megtétele céljából. Több európai uniós tagállam még a notifikáció lehetőségével sem él; a hatósági munka kizárólag a panaszbejelentésekre, vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít.

A rendelet pontosan rögzíti az étrend-kiegészítőkben alkalmazható vitaminok és ásványi anyagok körét, illetve a felhasználható vegyületeiket és azt is körvonalazza, hogy mennyi ezek minimális mennyisége a termék napi adagjában (a napi ajánlott bevitel 15%-a). A rendelet számszerűen nem rögzíti a megengedett maximális vitamin, illetve ásványi anyag mennyiségeket a termék napi adagjában. Ehelyett a maximális mennyiség megállapításához figyelembe veendő faktorokat részletezi.

Forrás: OÉTI